80 évre titkosított felvétel a bizonyítékok között Biszku ellen

Az 56-os forradalom utáni megtorlások egyik irányítójának tartott Biszku Béla ellen a Fővárosi Főügyészség vádat emelt, többek között háborús bűntett vádjával állítják bíróság elé. A martonvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre – nyilatkozta Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész az M1 Híradójának, aki közölte azt is: a bizonyítékok között szerepel egy 80 évre titkosított interjú is.

A vádirati tényállás az 1956. december 6-i és december 8 –i vörös zászlós tüntetésen történt, illetve a salgótarjáni sortűz vonatkozásában keletkezett, valamint ebben a vádpontban került sor a Martonvásáron történt atrocitások miatti vádemelésre is – mondta el Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész. Hozzátette, a második vádpont a házkutatás során megtalált lőszerek alapján lőszerrel való visszaélés is.

Közölte: vitatják Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész állítását, miszerint nem volt elég bizonyíték Biszku Béla ellen. Mint mondta, minden, a büntetőeljárás során keletkezett iratot átvizsgáltak és azok a bizonyítékok között szerepelnek.

Ibolya Tibor azt mondta: olyan bizonyítékuk - például írásos parancs – ugyan nincsen, amely arra vonatkozik, hogy lőjenek bele a tömegbe, a vádirat felépítése azonban olyan logikai menetet tükröz, amely a '90-es évektől eltelt jogfejlődés eredménye. Utalt a német egyesítés után lefolytatott, nürnbergi büntetőeljárásokra, amikor Németországban is felelősségre vontak pártfunkcionáriusokat a határon, a falnál történt sortüzek miatt.

A nürnbergi perek logikája szerint járnak el – szögezte le a megbízott főügyész, aki azt is hangsúlyozta, a bizonyítékok mérlegelése mindig az eljáró ügyész kötelessége, és felelőssége. „Mi a rendelkezésre álló bizonyítékokat másképpen értékeljük, mint annak idején” – fogalmazott Ibolya Tibor.

Titkosított felvételt foglaltak le

Ibolya utalt arra, hogy Biszku Bélával készült egy interjú, amely 80 évre titkosítva van, ám a büntetőeljárás szabályai alapján a főügyészség azt lefoglalta, és a bizonyítékok között szerepel.

Ibolya Tibor azt is elmondta: az 1949 évi IV. genfi egyezmény a jogi alapja a vádemelésnek.

Kiemelte: a korábban eljáró ügyészek szerint abban az időszakban nem volt nemzetközi fegyveres összeütközés 1956. december 6-án és 8-án. „A mi álláspontunk szerint azonban ez az időszak nemzetközi fegyveres összeütközésnek számít” – szögezte le Ibolya Tibor.

A megbízott főügyész hangsúlyozta, hogy jelenleg is zajlik a nyomozás a Biszku-ügyben, és elkülönítő határozat született; a feljelentések között szerepel többek között hazaárulás, hűtlenség, és kényszervallatás is.

Konkrét bizonyítékok

A martonvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban egészen konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre – közölte Ibolya Tibor. „A 1957 márciusában történt események után 3 embert rendkívül súlyosan bántalmazott a karhatalom, az akkori törvények szerint az akkori nyomozóhatóság és az ügyészség részéről megindult emiatt egy vizsgálat. Ennek összefoglaló jelentését tették le Biszku Béla asztalára. Ez egyértelműen bűncselekmény volt, ugyanakkor Biszku Béla irattárba rendelte elhelyezni a dokumentumokat, vagyis nem rendelte el az elkövető felelősségre vonását” – mondta a szakember.

A megbízott főügyész úgy fogalmazott: a Martonvásáron történt eseményekkel kapcsolatos vádpontja szerint Biszku Béla felbujtó volt.

„A mi logikánk a nürnbergi felelősségre vonások logikája: az akkori pártvezetés – amely létrehozta a katonai tanácsot – utasításai parancsok voltak, a parancsokat pedig végre kellett hajtani” – fogalmazott Ibolya Tibor.

hirado.hu