biszku béla
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kör bezárul, a kommunisták 1956 után az IBM-től béreltek számítógépet a titkos kommunikáció rejtjelezéséhez
A titkos információk kódolása és az ellenséges üzenetek megfejtése alapvető érdeke minden ország titkosszolgálatának. Az persze már vita kérdése lehet, hogy mi és miért számít titoknak. A kommunizmus idején az állampárti politikai rendőrség még ezt a kérdést is az osztályharchoz vezette vissza.
Lövetők és szemkilövetők ’56 után és a rendszerváltást követően
Bár már 1993-ban szakmailag jól megalapozott dokumentumokat tett le az asztalra az ’56-os forradalom utáni népirtásról és a gyilkos sortüzekről a korszakot legjobban ismerő történészekből álló bizottság, a cselekmények súlyának megfelelő ítéletek mégsem születtek meg a mai napig. Sőt, általában véve ítéletek sem születtek. Nagy adóssága ez a magyar igazságszolgáltatásnak. Már csak azért is, mert amint azt 2006 ősze mutatja, a történelem ismétli önmagát. Az ’56 utáni megtorlás miatti jogi igazságtétel nemcsak a társadalom igazságérzetének tenne jót, de 2006 tükrében mondhatjuk, hogy az elrettentést is szolgálhatná. Ne feledjük, hogy Kádárék, illetve Gyurcsány Ferenc és csapata semmiféle megbánást nem tanúsítottak tetteik miatt.
Amikor a háborús bűnös Biszku Béla leterítette a legendát – Papp László megtörésének története (2. rész)
„Olyan sebet ejtettek rajtam, amit soha nem lehet begyógyítani” – mondta háromszoros olimpiai bajnok legendánk, Papp László azokról a kommunista vezetőkről, akik visszavonultatták őt. Egyikük, Biszku Béla is olyan kommunista volt, aki ott ártott, ahová éppen odahelyezte a diktatúra. A hatvanas évek közepén ő volt a sportért felelős PB-tag, pár évvel korábban még belügyminiszterként a forradalmárokat akasztatta fel. 1964-re eldöntötték, hogy a profi világbajnoki cím kapujában álló, hatalmas csatákat megnyerő, háromszoros olimpiai bajnok Papp Lászlót vissza kell vonultatni. Az utasítás Moszkvából jöhetett, és a Szovjetunióhoz hű hazaárulók, Biszku, Gáspár Sándor és Papp László személyes ellensége, Kutas István végrehajtották a feladatot. A profik között is veretlen Pappnak és a magyar közvéleménynek természetesen a propaganda segítségével is üzentek, a Népsportban két fő sportújságíró-káder írt cikket a profizmus veszélyeiről, és, hogy Pappnak ideje abbahagyni. Legendánkat teljesen összetörte a döntés, fia többször is megírta, hogy ezt a lelki törést sohasem heverte ki. A legszebb az egészben, hogy Biszkuék később, a rendszerváltás után is letagadták a szerepüket: „Ül ez a levitézlett, kardigános bolsevik, túl van jóval a nyolcvanon, a >nehéz idők< tanúja (lehetne), s hazudik, mint a vízfolyás” – írta erről N. Pál József irodalomtörténész. Egy mocskos játszma, ahol még Papp László sem nyerhetett (2. rész.).
Biszku Béla az olimpián – Rajk Lászlót várta a világsajtó, de őt kivégezték
Ez írás az észak-koreai diktatúra olimpiai látogatására, és az azt követő médiakampányra született. Az összecsengések és átírások nem a véletlen művei.
Főügyész: A független magyar bíróság hagyta futni Biszkut
Nem a "NER" hagyta futni Biszku Bélát, hanem a független magyar bíróság, pontosabban a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa - írja Ibolya Tibor fővárosi főügyész a HVG csütörtöki számában megjelent válaszában. A főügyész Ungváry Krisztián azon korábbi kijelentésére reagált, miszerint a NER hagyta futni a kommunista belügyminisztert, mert a kormánynak széles körű "kontinuitása" van az elmúlt rendszerrel. Ibolya Tibor hozzátette, a Biszku-per esetén a jogállamot jobbára csak az ügyészség képviselte.
A hadbíró „előélete” miatt várható volt, hogy botrányos lesz Gergényiék ítélete
Nemcsak az eleve enyhe büntetést (felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést) indítványozó vádiratból, majd a fellebbezésből lehetett sejteni, hogy a 2006 őszi rendőrtábornokperben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése sokaknál kiveri majd a biztosítékot. Ugyanis olyan hadbíróhoz került az ügy, aki korábban a Biszku-ügyben már hozott egy botrányos, később a Kúria által több szempontból is törvénysértőnek minősített verdiktet. Ám Ruzsás Róbert bíró hiába járt el jogsértően a volt kommunista belügyminiszter büntetőperében, ennek semmilyen következménye nem lett, és most egy újabb kiemelt ügy került az általa vezetett katonai tanács elé.
Bolgár György Kádárhoz és Biszkuhoz hasonlóan ellenforradalomnak tartja 1956-ot
Ellenforradalomnak nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője 2016. szeptember 10-én, az adó Hetes Stúdió című műsorában. Bolgár György Biszku Béla-i mondatai a mai napig visszahallgathatók a rádió honlapján, a PestiSrácok.hu le is mentette az ominózus adás hanganyagát. A műsorban Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője hiába tiltakozott, Bolgár megpróbálta Orbán Viktor egy korábbi, egyáltalán nem idevágó kijelentésével mentegetni magát. Nagy Ervin filozófus-politológus szerint Bolgár György a rendszerváltás legfontosabb közmegegyezését tagadta meg.
Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
