Biszku Béla ellen vádat emeltek
A Budapesti Nyomozó Ügyészség közleményben értesítette szerkesztőségünket, hogy a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más bűncselekmény miatt a mai napon vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez.
A vádirat lényege szerint, Magyarországon 1956 októberében kezdődött forradalom, majd szabadságharc leverését követően, Biszku Béla vádlott szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt az 1956 november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (továbbiakban MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének - és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek - az Ideiglenes Intéző Bizottságnak.
A tényleges hatalmat gyakorló, a pártállami rendszerben az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága létrehozta az ún. „karhatalmat”, mint fegyveres alakulatot azzal a céllal, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő szervezet legyen. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.
Ennek eredményeként, a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6. napján Budapesten, a Nyugati Pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen, ahol 3 ember vesztette életét, majd 1956. december 8. napján Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek - vesztették életüket.
Továbbá a vád szerint, 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek többek között azzal a céllal, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezen személyek között volt a Magyar Tudományos Akadémia forradalom eseményeiben részt vett 3 kutatója, akiket a házkutatások megtartása után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak, három órán keresztül ütöttek; a bántalmazások következtében az egyik sértett 8 napon túl – több hét alatt – gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.
Biszku Bélának a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én bemutatták, azonban ő büntetőeljárást (az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel is ellentétben) hivatalból nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésére a forradalom és szabadságharc leverését követő kíméletlen leszámolás keretében az ő és társai utasítására került sor.
A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése: az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amelynek – figyelemmel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §-ára – maximális büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.
Biszku Bélával szemben a lakásán 2012. szeptember 10. napján foganatosított házkutatás során lefoglalt 11 darab lőszer engedély nélküli tartása miatt is vádemelésre került sor.
