Pesti Srácok

Demszky volt az aláíró

Demszky volt az aláíró

Három év elteltével sem találják a nyomozók a 4-es metró 452 milliárd forintos, az előző ciklusokban háromszoros költségűre duzzadt beruházásának felelőseit – derült ki a Fővárosi Főügyészség a Magyar Nemzet kérdéseire adott válaszából.

A fejlesztéshez kapcsolódó tanácsadói szerződések, valamint a metrókocsi-beszerzés ügyében hivatali vesztegetés gyanújával zajló nyomozásnak továbbra sincs gyanúsítottja, és a ma lejáró nyomozási határidőt 2014. február 3-ig hosszabbították meg.

Szintén nem történt még gyanúsítotti kihallgatás a Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Vízművek 1997-es értékesítése miatt. A hűtlen kezelés gyanújával indított eljárásban két hét múlva lejár a többszörösen módosított határidő. A közszolgáltató cégeket 1997-ben privatizálták, az irányítás jogát megszerző külföldi kisebbségi tulajdonosok több mint 60 milliárd forintot vihettek ki az országból. A szerződéseken szerepel Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, egykori helyettese, Atkári János, valamint Tiba Zsolt korábbi főjegyző aláírása.

PestiSracok facebook image

Sikerre vezetett viszont a nyomozás az FKF Zrt. alkatrész-, illetve gépjárműbeszerzései ügyében. Itt vesztegetés és más bűncselekmények miatt több dolgozóval és vállalkozóval, összesen 15 személlyel szemben a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken.

További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.

Forrás: mno.hu

Fotó: fleischmann.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.