Pesti Srácok

Hernádi vallomásaira nem figyeltek

Hernádi vallomásaira nem figyeltek

A Mol–INA-ügyben Hernádi Zsolt kulcsfontosságú tanúvallomását megkapták a horvát hatóságok, de sohasem használták fel a büntetőeljárásukban. A Heti Válasz birtokába került információk alapján egy 2012-ben megszüntetett magyar nyomozás derítette ki, hogy a volt horvát kormányfőnek kifizetett kenőpénz egy orosz oligarchához köthető.

Mindössze egy kétes hírű „koronatanú” vallomása, a magyar üzletember és a volt horvát kormányfő közti néhány találkozó, illetve a zágrábi Marcellino étterem biztonsági kamerájának néma felvétele szerepel a Hernádi Zsolt elleni horvát eljárás bizonyítékai között – közölte a Heti Válasz. A zágrábi hatóságok gyanúja szerint Hernádi 2009-ben két ciprusi társaságon keresztül lefizette az akkori horvát kormányfőt, az azóta nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélt Ivo Sanadert, hogy a Mol megszerezhesse az INA nevű testvércég irányítási jogát. A lap szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2012-ben feltárta a pénzmozgás hátterét, amikor vizsgálta Hernádi esetleges felelősségét. Az információk alapján a magyar hatóságok derítették ki, hogy a két állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség nem Hernádié és nem is a Molé – miként a „koronatanú”, Robert Jezic állította –, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt. A KNYF ezen körülmények miatt bűncselekmény hiányában megszüntette a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében indított nyomozását.

A Heti Válasz birtokába került információk szerint két zágrábi államügyésznek 2011. február 9-én lehetősége nyílt arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda gazdaságvédelmi főosztályának „vendégeként” személyesen bírja tanúvallomásra a Mol-vezért. Noha az az eljárás az úgynevezett Podravka-akcióról szólt, az itt készült, s a lap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok kizárólag az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit. Ráadásul, bár a KNYF a teljes vizsgálati anyagát elküldte Zágrábba, a Sanader elleni perben a bíró nem engedte felhasználni ezeket az aktákat. Pedig Hernádi Zsolt 2011. november 29-i tanúkihallgatásának jegyzőkönyve egyértelművé teszi például, hogy a „koronatanú”, Robert Jezic a lehető legelfogultabb szereplő a Mol-játszmában.

PestiSracok facebook image

A cikket teljesen terjedelmében a Magyar Nemzet mai számában olvashatják.

Fotó: srbija.blog.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.