Pesti Srácok

Kísért az azeri baltás gyilkos?

Kísért az azeri baltás gyilkos?

Félő, hogy politikai nyomásra születik döntés az ukrán parlamenti képviselő, Olekszandr Shepelev és felesége, Galyana Shepeleva menedékjogi kérelme ügyében és az ezzel párhuzamosan zajló kiadatási eljárás során – nyilatkozta A Népszabadságnak Bősze Ferenc ügyvéd, az ukrán politikus magyarországi jogi képviselője, aki szerint számos jel utal arra, hogy a magyar hatóságok a hivatalban lévő ukrán kormány sürgetésére indokolatlanul felgyorsították az ügyben indult eljárásokat.

Shepelevet és feleségét Interpol-körözés alapján július 4-én egy budapesti étteremben fogták el és vették őrizetbe. Shepelev politikai menedékjogot kért Magyarországtól, az ukrán hatóságok ugyanakkor kiadatási kérelemmel fordultak a Fővárosi Törvényszékhez. Shepelevék jelenleg úgynevezett ideiglenes kiadatási letartóztatásban vannak.

Az ukrán politikus korábban Julija Timosenko pártjának, majd a jelenlegi ukrán elnök, Viktor Janukovics Régiók Pártjának tagjaként volt parlamenti képviselő, utóbb függetlenként ellenzékben tevékenykedett. Tavaly novemberben hagyta el Ukrajnát, ahol nem sokkal később büntetőeljárást indítottak ellene gyilkossági kísérlet és pénzmosás, felesége ellen pedig sikkasztás gyanújával. Shepelev tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt követtek volna el. Biztos benne, hogy Ukrajnában kormányzati nyomásra olyan hamis tanúvallomást akarnak kicsikarni tőle, amely terhelő lehet a jelenleg is börtönben ülő Timosenkóra. Shepelevék politikai üldöztetésükre hivatkozva kértek menedékjogot, amelyről úgynevezett részletes vizsgálati eljárás keretében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt.

PestiSracok facebook image

Már ki is tűzték a határozat kihirdetésének időpontját – a verdiktet október 11-én közölnék a börtönben fogva tartott házaspárral –, ám Bősze Ferenc ennek elhalasztását, az eljárás 30 nappal történő meghosszabbítását kezdeményezi arra hivatkozva, hogy a napokban számos olyan dokumentumot csatoltak be, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Ukrajnában koncepciós eljárás folyik Shepelevék ellen. Az ügyvéd egyúttal azt is kéri, hogy a Fővárosi Törvényszéken halasszák el a kiadatási eljárás keretében október 18-ra kitűzött tárgyalást, hiszen a menedékjogi kérelem ügyében – ha a határozatot bíróságon támadják meg – december végéig nem születhet jogerős döntés, márpedig addig a törvényszék sem határozhat a kiadatásról.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az EBESZ július 3-án – egy nappal Shepelevék elfogása előtt – határozatban figyelmeztette az európai államokat arra: Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna „az Interpol szerveit továbbra is ellenzéki személyek politikai indokokra alapozott vádakkal történő letartóztatására igyekeznek felhasználni”.

Félő, hogy Shepelev esetleges kiadatása hasonló nemzetközi felháborodással járna, mint korábban az azeri baltás gyilkos hazaengedése – tette hozzá. Bősze Ferenc egyúttal az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordul annak kivizsgálását kérve, hogy ukrán kormányzati szereplők a médiában azt állították: a magyar titkosszolgálatok Shepelev letartóztatásáig segítették, védték és dokumentumokkal látták el a politikust.

Ha ugyanis ez igaz, akkor fontos tudni, miért volt Magyarország számára egy ideig nemzetbiztonsági érdek Shepelev megvédése, illetve mi változott meg július 4-e óta.

A cikk eredeti változatát a Népszabadság mai számában olvashatják.

Fotó: kyivpost.com

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.