Molnár-Lakos-ügy: a tábla szerint hűtlen kezelés is lehet

A Fővárosi Ítélőtábla szerint nem csupán a vádbeli hivatali visszaélés, hanem a jóval súlyosabban büntetendő hűtlen kezelés is felmerülhet Molnár Gyula és Lakos Imre volt szocialista, illetve szabad demokrata politikusok büntetőperében - derült ki a tábla csütörtöki tárgyalásán.

Egy, eddig még bíróság előtt vallomást nem tevő tanú, most a másodfokú eljárásban arról beszélt: Molnár Gyula korábban elmondta neki, hogy a milliárdos nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta kampányát, ezt kell viszonozni azzal, hogy nyilvános pályáztatás nélkül ad el az önkormányzat egy sok száz milliós újbudai ingatlant az üzletember érdekkörébe tartozó cégnek.

A tanú - aki 2003-ig Molnár Gyula kabinetfőnöke volt - azt hallotta: Leisztinger 1998-ban és 2002-ben nagyobb összeggel támogatott választási kampányokat, és kimutatást vezetett arról, kit mennyivel támogatott és mit kér érte. Kampányidőszakban háttérbe húzódott, azután viszont "benyújtotta a számlát".

A tanú tárgyaláson ismertetett korábbi nyomozati vallomása szerint - amit csütörtökön is fenntartott - az volt Molnár Gyula szavajárása, hogy "a Leisztingerrel ne keveredjél vitába, különösen ne elszámolási vitába". A tanút az elsőfokú büntetőperben eljáró Fővárosi Törvényszék meg sem hallgatta, most azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt mégis szükségesnek tartotta.

A tárgyaláson Molnár Gyula - aki a vádbeli időszakban szocialista országgyűlési képviselő és XI. kerületi polgármester volt - tagadta az elhangzottakat, jelezte, hogy a vádbeli események előtt három évvel "nem barátságban" vált el a tanútól, és vádlott-társai is kétségbe vonták a tanú szavahihetőségét. Több eredménytelen szembesítés történt a tanú és a vádlottak között. Leisztinger Tamást egyébként Magyarország egyik fontos vállalkozójának nevezte Molnár Gyula.

Amikor az ügy iratait ismertette a bírói tanács egyik tagja, a tanácselnök magához vette a szót és külön kiemelte: az elsőfokú bíróság korábbi felmentő ítéletében nem értékelte megfelelően azokat a vallomásokat, adatokat, amelyek szerint az önkormányzat kötelezettségvállalása és a vádbeli ingatlanügylet között szoros összefüggés volt.

A vádlottak ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy minden jogszerűen történt, a pénzt szabályosan használták fel, a kifogásolt ügylet célja az elhanyagolt terület magántőkéből történő fejlesztése volt, az ingatlan egyébként máig nem került ki teljesen az önkormányzat tulajdonából, és a közérdekű kötelezettségvállalás sem csalárd módon függött össze az ingatlanügylettel.

Lakos Imre - aki a vádbeli időszakban szabad demokrata országgyűlési képviselő és a XI. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt - elképesztő agyrémnek minősítette a vádakat, és kifogásolta, hogy évtizeddel ezelőtti folyosói pletykák ellen kell védekezniük.

A tábla a védelem kérésére elnapolta a tárgyalást, még további bizonyításra is sor kerülhet. A tábla arra is figyelmeztetett, hogy az ügyben felmerülhet a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés is, amely sokkal súlyosabban büntetendő, mint a hivatali visszaélés, melyért legfeljebb hároméves szabadságvesztés szabható ki.

A bűnüldöző hatóságok Schneller Domonkos XI. kerületi fideszes képviselő 2007. őszi feljelentése nyomán kezdtek el vizsgálódni.

Az ügyészség hivatali visszaélés miatt emelt vádat a két politikus és harmadik társuk, egy ügyvéd ellen azért, mert 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket.

Egy évvel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Az akkori szóbeli indoklás szerint a volt újbudai polgármester elszámolt az ingatlan eladásából befolyt pénzzel, amelyből parkokat és játszótereket újítottak fel, korszerűsítettek és takarítottak ki. Az ingatlan értékesítése a képviselő-testület által jóváhagyott, törvényes folyamat volt - hangzott el akkor. Sem a tanúk, sem a feljelentő nem állították, hogy Molnár Gyula vagy Lakos Imre utasítást adott volna az ingatlan értékesítésére.

A kerület 2006-ban 417 millió forintért vásárolta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a vádiratban szereplő, a Lágymányosi-öbölben fekvő telket, amely az önkormányzat tulajdonában lévő Buda-Hold Kft. tulajdonába került. A Buda-Hold és a szintén önkormányzati tulajdonú Öböl XI. Kft. újabb céget hozott létre, amelybe az ingatlant apportálták, majd ezek után eladták az Öböl Kft.-nek.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Ha az első- és a másodfokú bíróság a bűnösség tekintetében eltérő határozatot hozna, a Kúriára vár az ügy eldöntése.

mti