Mutyi az Operaházban
Az Átlátszó.hu hozzájutott egy az Operaház átvilágításáról szóló jelentéshez, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal készített 2011-ben. A dokumentumból kiderül, hogy az előadások költségvetésének megtervezésétől a vendégszerepléseken át a jogi osztály kiszervezéséig számos ponton merül fel a hűtlen kezelés gyanúja az intézmény korábbi vezetésével szemben.
A jelentés szerint az Operaház a vizsgált időszakban, 2007 és 2010 között, átlagosan évi 7,7 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 5,5 milliárd forint volt az állami támogatás, vagyis a bevétel 72 százaléka közpénz volt. A vizsgált időszakban nem volt teljes körű költségvetése az előadásoknak, csak az új bemutatók alkalmával készült írásos formában jelmez- és díszletköltségvetés. A Kehi-jelentésből kiderül, hogy a vezetés nem tudta, hogy egy színpadra állított darabot hány alkalommal kell műsorra tűzni ahhoz, hogy a költségek a jegybevételből megtérüljenek, vagy ha ez nem várható, de az előadás színpadra állítása művészeti szempontból mégis indokolt, mekkora támogatást kell rákölteni.
A hivatal összesen 766 szerződést vizsgált meg, a rendelkezésére bocsátott 3163 szerződésnek csak egy részét. A válogatás a szerződés ellenértéke, illetve a szerződés tárgya alapján történt.
Az Operaház a Budapesti Operabarát Alapítvánnyal (Alapítvány) kötött szerződést többször is színpadépítési és –bontási, illetve egyéb műszaki feladatok ellátására, összesen bruttó 167,5 millió forint értékben. Az Alapítvány ezután tovább szerződött több más céggel bruttó 138 millió forint értékben, ugyanakkor a feladatokat valójában az Operaház dolgozói látták el, mégpedig munkaidőn túl. Ezért, a főleg esti munkáért túlóradíjat kaptak. A Kehi vizsgálata alapján az Alapítvány 29,5 millió forinttal részesedett a munkák után járó díjakból, holott érdemi tevékenységet nem végzett. Ráadásul arról sincs semmilyen írásos dokumentum vagy szóbeli nyilatkozat, hogy a külsős cégek ténylegesen ellátták volna a szerződésben lefektetett feladatukat. Ezzel az akkori főigazgató, gazdasági igazgató 167,5 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az Operaháznak, így felmerül esetükben a hűtlen kezelés gyanúja – áll a dokumentumban.
Amikor az énekkar külső helyszínen lépett fel, az Operaház az általa vállalt fellépések teljesítésére mindig külsős céget bízott meg. A cég ügyvezetője úgy nyilatkozott a jelentés szerint, hogy a vele kötött szerződéseket a pénz átfolyatására használták, és az így kapott összeget (amelyből persze levonták az áfát meg az adót), készpénzben kellett odaadnia az Operaház kórustitkárának, a karigazgatónak, vagy borítékban otthagyni a portán. A fellépésekkel kapcsolatos dokumentumokat tartalmazó, „HAKNI” feliratú mappa eltűnt a zárt irodából.
Az alapítvány 2009-ben, előzetes értékbecslés nélkül, összesen 100 millió forint plusz áfáért megvásárolta a Budapesti Operabál Kft.-től az Operabál rendezéséhez kapcsolódó jogokat...
Az Operabál megrendezéséhez szükséges díszletet szintén az Operabál Kft.-től vásárolta meg az Operaház 180 millió forint plusz áfáért. A szerződés szerint 2011 őszéig összesen 36,8 millió forintot fizettek ki. A díszletről nem készült értékbecslés, a beszerzéskori értéke a kft. nyilvántartása szerint 31 millió forint volt...
Ha további érdekességekre kíváncsi, olvassa el az Átlátszó.hu tényfeltáró cikkét, illetve ugyanott töltse le a teljes jelentést!
