Pesti Srácok

Nem Király rendelte meg a bajai videót?

Nem Király rendelte meg a bajai videót?

Megszólalt a Blikknek a bajai videós botrány egyik főszereplője, Király György szocialista sportbizottsági alelnök. A politikusról a videó egyik készítője azt állította: a felvételt ő rendelte meg tőlük, de Király tagadja ezt.

A bajai szavazásvásárlást imitáló videó már a rendőrség szerint is megrendezett. A fő kérdés, hogy valóban megrendelésre készült-e a Fidesz lejáratására. Információink szerint a felvétel egyik készítője azt vallotta: ön rendelte meg azt mint „oktatófilmet", hogy megyei sporttagozatos vezetőket készítsenek vele fel arra, hogyan vásárolna szavazatokat a Fidesz.

– Nem rendeltem semmiféle videót, azt nekem K. Attila mutatta meg. Én nem ismerem a rendőrségi vallomásokat, és így az is új nekem, hogy ezt mondta az egyik készítő.

PestiSracok facebook image

Márpedig úgy tudjuk: a rendőrségi vallomásokban az szerepel, hogy tárgyalt is a hat készítő közül hárommal. Ezt pedig már nem is csak a készítők, hanem K. Attila mondta a rendőröknek. Szerinte a három készítőt az ön IX. kerületi irodájába vitte fel.

– Nem tudom, hogy kik készítették a videót, sem a videón szereplő személyeket nem ismerem. Nagyon meg lennék lepve, ha bármikor jártak volna nálam. Az általam eddig hallott nevek nekem semmit nem mondanak.

Akkor K. Attila miért beszélt ilyen találkozóról a rendőröknek?

– Azt gondolom, hogy tévedett, és emlékeiben összekeveredtek az események. Úgy tudom azonban, azt, hogy én bármikor videót rendeltem volna az ő jelenlétében – mint ahogy az egyes vallomásokban szerepel –, nemhogy nem mondta, hanem kifejezetten cáfolta.

Honnan ismeri K. Attilát?

– Talán három éve, egy rendezvényen mutatott be bennünket egymásnak egy közös ismerősünk.

Mi történt a felvétellel, miután megkapta? Hiszen az végül is a rendőrség szerint is kikötött az MSZP székházában.

– K. Attila megmutatta nekem a videót, ami rossz minőségű volt, de úgy tűnt, mintha bűncselekmény történne rajta. Mivel nekem nem volt módom megítélni sem az eredetiségét, sem a rajta látszó cselekmények minősítését, ezért vittük el, hogy ott is nézzék meg, és döntsék el, hogy mit kell vele csinálni.

Elvitték tehát a Jókai utcába. A vallomások szerint itt találkoztak Szakács László kabinetfőnökkel és Harangozó Tamás országgyűlési képviselővel.

– Nem. Harangozó Tamás nem volt ott. Ketten bementünk a székházba, és csak Szakács Lászlóval beszéltünk. Őt sem mint kabinetfőnököt ismertem, hanem én úgy tudtam róla, hogy büntetőjogász.

Ön azt mondta: nem volt megrendelője a videónak, s nem találkozott sem a készítőkkel, sem a pártszékházban Harangozóval. Más tanúvallomások ennek ellentmondanak. Mi lehetett a célja a készítőknek a felvétellel?

– Számomra az a kérdés a döntő, hogy én rendeltem-e egy ilyen videót. Kérem, gondolják végig: ha akarnék csináltatni egy kamu videót, erre vajon általam nem ismert, vagy csak felületesen ismert személyeket kérnék meg? Amikor megkapnám a kamu videót, akkor azt alaposan megnézném, vajon jó az számomra, vagy rögvest elrohannék vele egy büntetőjogászhoz – mint ahogy történt? Egyeztetném pontosan, hogy mit szeretnék kapni, vagy csak úgy általában kérném – mint ahogy a vallomásban szerepel? S azt vajon fel akarnám használni, amikor teljesen világos, hogy a képen szereplő személyeket a hatóság órák alatt fogja megtalálni, és akkor az egész lelepleződik?

Forrás: blikk.hu

Fotó: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.