Pesti Srácok

Prostituált bújtatta az ároktői gyilkosokat

Prostituált bújtatta az ároktői gyilkosokat

Egy prostituáltnál bujkált egy svájci bordélyházban a sorozatgyilkossággal vádolt két Rostás – tudta meg a Blikk.

A lap, az idősek kirablói, akik házi őrizetből szöktek meg október elején, egy jó ismerősüknél húzták meg magukat. A hölgy gyakran járt haza, a bandatagok szökése előtt is Magyarországon volt szabadságon. Azt azonban egyelőre nem tudni, a kéjhölgy ismerte-e a szökés részleteit, illetve azt, hogy a két férfi a börtön elől menekül.

Rostásék hiába dolgozták ki az akció minden elemét, pillanatok alatt lebuktak. Egy dolog azonban elkerülte a figyelmüket, mégpedig az, hogy ismerőseik és számos ároktői is tudott arról, hogy az ároktői bandatagoknak kiterjedt kapcsolataik vannak Svájcban. A környékről ugyanis többen ott vállaltak „munkát". A Blikk úgy tudja: volt olyan, aki a bűnözők elfogása után haza is jött Magyarországra. Azt egyelőre nem tudni, miért, de nem zárható ki, hogy az ottani hatóságok a gyilkosok szökése után szigorúbban ellenőrizték a kinti magyar éjszakai pillangókat is. A két férfit a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett hozták haza múlt hét kedden.

PestiSracok facebook image

Jelenleg a Venyige utcai börtönben vannak, ahol fokozottan figyelnek rájuk.

Ügyükben november közepén születhet ítélet. Mint ismert, a galeri tagjai közül többen is kikerültek az előzetes letartóztatásból, mivel nem született ítélet a törvényben meghatározott idő alatt. A hattagú brigád védtelen idősekre támadt, ketten meghaltak a kegyetlenkedésekben.

    Forrás:

blikk.hu

Fotó: Blikk/MTI-Mihádák Zoltán

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.