Pesti Srácok

Tízmilliárdos fejlesztés csúszik

Tízmilliárdos fejlesztés csúszik

Visszavont 10,3 milliárd forint uniós pályázati támogatást az NFÜ, miután a megbízott cégek 9-10 hónapja késtek a szélessávú hálózati fejlesztések megkezdésével. A nyertesek listája a sajtóban már februárban gyanút keltett, mikor kiderült, mind az öt céget ugyanazon a napon és ugyanott alapították, és tulajdonosaik között meglehetősen nagy az átfedés. A felszabaduló projektekre a pályázatok korábbi veszteseiből toboroznak jelentkezőket, de csak az eredeti összeg alig több mint tizedét osztották szét közöttük - írta az Index.

Már biztos, hogy Magyarországon nem mindenki számára lesz elérhető szolgáltatás az alapszintű szélessávú internet, pedig az ország kötelezettséget vállalt, hogy eleget tesz az Európai Bizottság által elvárt infrastruktúrafejlesztésnek.

Befuccsolt a szélessávú körzethálózati fejlesztések nagy része, mert az uniós forrásokból finanszírozott projektek győztesei nem kezdték meg a pályázatokban vállalt munkákat. Az NFÜ 2012-ben kiírt húszmilliárd forintos közbeszerzésén öt kft. összesen 12,5 milliárd forintot nyert el. Az Index információi szerint az NFÜ most elállt ennek az öt cégnek összesen 13 projektjétől. A cégek így 10,3 milliárd forintos üzlettől esnek el.

PestiSracok facebook image

Az elállás oka, hogy a monitoring vizsgálat során kiderült, nem valószínűsíthető, hogy határidőre bármi is elkészül a hálózatokból, a tervezetthez képest 9-10 hónapos a késés, és eddig még úgysem fizettek ki semmit az uniós pénzekből. A legnagyobb vesztes a Micronet Optikai Hálózatfejlesztő Kft. 4,3 milliárd forintos megrendeléstől esik el, a Regio Optikai Hálózatfejlesztő Kft. 3, a Pannon, a Pátria és a Ponet pedig nagyjából 1-1 milliárdot bukik. (Utóbbi három cég egy-egy projektet megtarthatott.)

Az öt cég megbízása már februárban, az NFÜ-s közbeszerzés eredményének kihirdetése után magára vonta a sajtó figyelmét. Kiderült ugyanis, hogy mindegyiket néhány héttel a pályázat beadási határideje előtt ugyanazon a napon, ugyanakkora tőkével alapították, ugyanoda lettek bejelentve, és szinte azonos volt a tulajdonosi körük. Több céges és offshore-céges áttételen keresztül Hegedűs József Zsolt, Bauer Róbert, Smuk Zoltán és Nyúl Sándor, Demján Sándor üzlettársa álltak a cégek mögött, amelyeknek csupán 1-1 alkalmazottja volt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban februárban ezeket a jeleket nem találta aggasztónak, és azt sem vizsgálták, hogy mi köze lehetett a projekthez Seszták Miklós KDNP-s parlamenti képviselőnek, aki a két projektcégben is tulajdonrésszel bíró Enternet Invest Zrt. felügyelőbizottságának volt a tagja, miközben az elnöke volt az Országgyűlés a közbeszerzési albizottságnak és tagja az informatikai albizottságnak, valamint a gazdasági és informatikai bizottságnak. Sesztákról az Index derítette ki, hogy ügyvédként is közreműködött az Enternet tevékenységében, amit a képviselő az ügy kipattanásakor nem említett, csak azt hangoztatta, hogy fb-tagságát már pályázat előtt próbálta megszüntetni, és nem is lobbizott soha a cégek érdekében.

Úgy tudni, az NFÜ most a 13 projekt korábbi veszteseivel igyekszik pótolni a kieső cégeket. Ez a törekvés azonban egyelőre kevés sikerrel járt, mert eddig csak 1,5 milliárd forintnyi munkára találtak vállalkozót.

Forrás: Index

Fotó: az Index nyomán MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.