Pesti Srácok

Több mint negyvenezer határon túli magyar szavazna 2014-ben

Több mint negyvenezer határon túli magyar szavazna 2014-ben

A Fidesz-kormány szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak is, és bár a számuk több millióra tehető, eddig csak 43 ezren jelezték, hogy voksolni kívánnak a 2014-es parlamenti választáson - írta a NOL. Mintegy 43 ezren kérték a választásra jogosult külföldiek névjegyzékébe történő felvételüket – derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Ez nagyjából tizede azoknak a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű embereknek, akik a kedvezményes honosítási eljárás 2011-től érvényes szabályai szerint szereztek állampolgárságot. A regisztrációt azonban nemcsak ők kezdeményezhetik, hanem azok is, akik igazolni tudják, hogy magyar állampolgárok. A számuk pedig több millióra tehető, hiszen a hatályos szabályok szerint a magyar szülők külföldön született gyermekei – sőt akár unokái is – alanyi jogon magyar állampolgárok. A határon túli – tehát itthoni lakóhellyel nem rendelkező – magyarok 2014-ben a pártok országos listáira voksolhatnak, és becslések szerint a már csak 199 fős új parlamentben két-három listás mandátum sorsát befolyásolhatják. A regisztrációra augusztus 1-je óta van lehetőség, és az első hónapban öt és fél ezren jelentkeztek. Szeptemberben már sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mert akkor egyetlen hónap alatt nagyjából 18 ezren kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket. Októberben viszont a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson voksolni kívánó határon túliak száma csaknem megkétszereződött, mert majdnem húszezer új regisztrációs kérelem futott be. A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő kettős állampolgárok közül több mint 17 ezren szeretnének szavazni, míg Szerbiából csaknem 12 ezer regisztrációs kérelem érkezett. Szlovéniában is jelentős számú magyar kisebbség él, de onnan mindössze kilencen jelentkeztek. A kettős állampolgárságot tiltó országokból – e körbe tartozik Szlovákia és Ukrajna is – csupán 143-an kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket. Mintegy tízezer esetben viszont nem derül ki, hogy a kérelem honnan érkezett, mert a regisztrációról szóló értesítést elektronikus levélben kérték. Az amerikai kontinensen igen sok magyar él, de a körükben egyelőre minimális az érdeklődés. Az Egyesült Államokból nem egészen kétszázan, Kanadából pedig 116-an jelentkeztek, míg a dél-amerikai országokból a tízet sem éri el a regisztrációs kérelmek száma. Ausztráliában – ahol szintén számos egykori magyar emigráns lakik – sem nagy a választói aktivitás: onnan százan jelezték, hogy szavazni kívánnak. Ehhez képest Németországból ötszáz, Svájcból majdnem 150, míg Svédországból mintegy kilencven regisztrációs kérelmet vettek nyilvántartásba. Az érdekesség kedvéért: van olyan magyar állampolgár, aki Algériából, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Japánból, Lettországból, Norvégiából vagy Szingapúrból szeretne szavazni. Forrás:

nol.hu

Fotó: origo.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.