Pesti Srácok

Több mint negyvenezer határon túli magyar szavazna 2014-ben

Több mint negyvenezer határon túli magyar szavazna 2014-ben

A Fidesz-kormány szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak is, és bár a számuk több millióra tehető, eddig csak 43 ezren jelezték, hogy voksolni kívánnak a 2014-es parlamenti választáson - írta a NOL. Mintegy 43 ezren kérték a választásra jogosult külföldiek névjegyzékébe történő felvételüket – derül ki a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adataiból. Ez nagyjából tizede azoknak a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű embereknek, akik a kedvezményes honosítási eljárás 2011-től érvényes szabályai szerint szereztek állampolgárságot. A regisztrációt azonban nemcsak ők kezdeményezhetik, hanem azok is, akik igazolni tudják, hogy magyar állampolgárok. A számuk pedig több millióra tehető, hiszen a hatályos szabályok szerint a magyar szülők külföldön született gyermekei – sőt akár unokái is – alanyi jogon magyar állampolgárok. A határon túli – tehát itthoni lakóhellyel nem rendelkező – magyarok 2014-ben a pártok országos listáira voksolhatnak, és becslések szerint a már csak 199 fős új parlamentben két-három listás mandátum sorsát befolyásolhatják. A regisztrációra augusztus 1-je óta van lehetőség, és az első hónapban öt és fél ezren jelentkeztek. Szeptemberben már sokkal nagyobb volt az érdeklődés, mert akkor egyetlen hónap alatt nagyjából 18 ezren kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket. Októberben viszont a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson voksolni kívánó határon túliak száma csaknem megkétszereződött, mert majdnem húszezer új regisztrációs kérelem futott be. A legfrissebb adatok szerint a Romániában élő kettős állampolgárok közül több mint 17 ezren szeretnének szavazni, míg Szerbiából csaknem 12 ezer regisztrációs kérelem érkezett. Szlovéniában is jelentős számú magyar kisebbség él, de onnan mindössze kilencen jelentkeztek. A kettős állampolgárságot tiltó országokból – e körbe tartozik Szlovákia és Ukrajna is – csupán 143-an kezdeményezték a nyilvántartásba vételüket. Mintegy tízezer esetben viszont nem derül ki, hogy a kérelem honnan érkezett, mert a regisztrációról szóló értesítést elektronikus levélben kérték. Az amerikai kontinensen igen sok magyar él, de a körükben egyelőre minimális az érdeklődés. Az Egyesült Államokból nem egészen kétszázan, Kanadából pedig 116-an jelentkeztek, míg a dél-amerikai országokból a tízet sem éri el a regisztrációs kérelmek száma. Ausztráliában – ahol szintén számos egykori magyar emigráns lakik – sem nagy a választói aktivitás: onnan százan jelezték, hogy szavazni kívánnak. Ehhez képest Németországból ötszáz, Svájcból majdnem 150, míg Svédországból mintegy kilencven regisztrációs kérelmet vettek nyilvántartásba. Az érdekesség kedvéért: van olyan magyar állampolgár, aki Algériából, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Japánból, Lettországból, Norvégiából vagy Szingapúrból szeretne szavazni. Forrás:

nol.hu

Fotó: origo.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.