Jogi problémák miatt nem hallgatták meg Szilvásyt
Jogi problémák miatt nem volt érdemben meghallgatás - mondta Harangozó Tamás, a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság szocialista tagja Szilvásy György, volt titokminiszter keddi meghallgatását követően. Ez annyit jelent, hogy nem oldotta fel Pintér Sándor belügyminiszter a titoktartási kötelezettsége alól Szilvásy Györgyöt.
Szilvásy György az újságíróknak azt mondta: kezdeményezte, hogy nyílt ülést tartsanak, de ha olyan kérdéseket tesznek fel, amelyre a válasz minősített adatot, államtitkot érint, akkor arra csak akkor tud válaszolni, ha felmentik a titoktartási kötelezettsége alól. A ténymegállapító albizottság azonban ezt a felmentést nem szerezte be a titokgazdától - tette hozzá.
Kocsis Máté, a testület fideszes tagja szerint Szilvásy György arra készült, hogy nem kell teljes körben válaszolnia a kérdésekre. Kocsis Máté elmondta: a titoktartási kötelezettség alóli felmentést a belügyminiszternek és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kell megadnia. Mint mondta: reméli, hogy egy hét alatt sikerül rendezni ezt a jogi problémát és akkor újra meghallgatják Szilvásy Györgyöt.
A volt titokminiszter hangsúlyozta: arra készült, hogy mindent elmond, amit tud. Újabb időpont egyeztetés után ismét eljön a meghallgatásra. Mint kiemelte: esetében minden érv amellett szól, hogy elmondja, amit tud és gondol. Hozzátette, hogy véleménye szerint minden érv amellett szólna, hogy mindez nyilvános legyen, hogy "ne maffiabaloldalozhasson szabadon a jobboldali sajtó".
A volt titokminiszter kérdésre válaszolva kiemelte: már két évvel ezelőtt is elmondta, hogy semmiféle titkolnivalója nincs. "Ebben politikai kampányt folytat a jobboldal, a jól felfogott, - most már választási - érdekeinek megfelelően - fogalmazott Szilvásy György. Hozzáfűzte: ahogyan azt már korában is elmondta: közvetett információkat kapott arról, hogy Portik Tamásnak a szervezett bűnözés és a közhatalom különböző összefonódásairól van információja, s ezt el szeretné mondani valakinek a Nemzetbiztonsági Hivatalban. Erről tájékoztatta Laborc Sándort, s ezek után rábízta azt, hogy az információt miként szerzi meg, s hogyan szervezi ezt a későbbiekben - fejtette ki Szilvásy György, aki kérdésre válaszolva azt mondta: meggyőződése, hogy helyesen járt el Laborc Sándor.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága május 14-én tartotta meg alakuló ülését. A meghallgatások első köre, amely során jellemzően a szakszolgálatok munkatársait hallgatták meg, már lezárult. November 5-én Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját hallgatta meg a testület. Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt elnökét, valamint Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját is meg akarta hallgatni a bizottság, azonban mostanáig mindketten visszautasították a részvételt.
A Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság meghallgatásait is befolyásolhatja azonban, hogy múlt hétfőn az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága megszavazta azt a módosító indítványt, amellyel korábban életbe léphet a testület előtt való kötelező megjelenésről szóló jogszabály.
mti
