Pesti Srácok

Tarlós: radikális csövesek, fiatal provokátorok

Tarlós: radikális csövesek, fiatal provokátorok

Az Index hosszabb interjút készített Tarlós István főpolgármesterrel. A politikus nem törődik az őt kifigurázó mémgyártókkal, s nem szereti az internet névtelen provokátorait. Az interjúban még beszélt a BKK túlreprezentáltságáról, arról, miért nem jó az első ajtós felszállás, miért nem futkos aszfalton. Szót ejtett Eszenyi Enikő mandátumhosszabbításáról, a biciklistákról, a hajléktalan-kérdésről és arról, mit érzett, miközben a tüntetőket kivitték a városházáról a rendőrök. „Index: Hajléktalanokkal mikor találkozott utoljára az utcán? Tarlós: Legutóbb egy hete, késő este találkoztam velük. Mikor bejártam több érintett közterületet. I: De nem arra vagyok kíváncsi, amikor főpolgármesterként tett szemlét, hanem arra, amikor civilként járva-kelve botlott beléjük. T: Az első eset, amikor hajléktalanokkal foglalkoztam, 1991-ben volt, amikor Vecsey Miklóssal létrehoztuk az első hajléktalanhajót az Óbudai-szigetnél. Legutóbb, amikor elbeszélgettem velük, azt hallottam, hogy ők maguk is helyesnek tartják, hogy ne lehessen lakni játszótereken és a zsúfolt aluljárókban. Egyébként sem igaz, hogy kitiltottuk őket a városból. Mi beengedjük őket, bemehetnek mindenhova. De nem lakni. I: A hajléktalanok nem szoktak városnéző sétát tenni, csak a kuckójuk környékén mozognak. Ha nem alhatnak valahol, onnan el is mennek. T: A Magyar értelmező kéziszótár szerint a kitiltás az, ha valakit valahova nem engednek be. Ha valaki kitiltotta a hajléktalanokat, az a XIII. kerületi szocialista polgármester. Az OPNI bezárása, sok beteg utcára kerülése, a hajléktalankórház nem engedélyezése, ez mind a szocialisták nevéhez fűződik. I: A hajléktalanok és a Város Mindenkié aktivistái mégis a fővárosi városházán demonstráltak. Milyen érzés volt látni, hogy rendőrök viszik ki őket az ülésteremből? T: Ez egy érdekes kérdésfelvetés. Milyen érzés az, amikor nem tudni honnan és kitől motivált emberek megjelennek, és fizikailag megakadályozzák a képviselőket, hogy dolgozzanak? Ha jól számoltuk, három hajléktalan sem volt köztük. Mit kellett volna csinálni? Ez az akció lényegét tekintve nem a hajléktalanokról szólt... Nem akarom azt mondani, hogy provokáció volt, de nem is zárom ki. Az ugyanilyen rossz, ha a hajléktalanok radikalizálódnak. Láttam én már hajléktalant randalírozni, meg nőket lökdösni az aluljáróban. Újabban egyesek fenyegetőznek is. Az ilyen típusú fellépéseket nem pártolom. Hogy ezek a fiatalok milyen meggondolásból mentek oda, és tették ezt, maradjunk annyiban, hogy ezt nem tudjuk.”.

A teljes interjú itt olvasható. Fotó: Index.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.