Pesti Srácok

Tarlós: radikális csövesek, fiatal provokátorok

Tarlós: radikális csövesek, fiatal provokátorok

Az Index hosszabb interjút készített Tarlós István főpolgármesterrel. A politikus nem törődik az őt kifigurázó mémgyártókkal, s nem szereti az internet névtelen provokátorait. Az interjúban még beszélt a BKK túlreprezentáltságáról, arról, miért nem jó az első ajtós felszállás, miért nem futkos aszfalton. Szót ejtett Eszenyi Enikő mandátumhosszabbításáról, a biciklistákról, a hajléktalan-kérdésről és arról, mit érzett, miközben a tüntetőket kivitték a városházáról a rendőrök. „Index: Hajléktalanokkal mikor találkozott utoljára az utcán? Tarlós: Legutóbb egy hete, késő este találkoztam velük. Mikor bejártam több érintett közterületet. I: De nem arra vagyok kíváncsi, amikor főpolgármesterként tett szemlét, hanem arra, amikor civilként járva-kelve botlott beléjük. T: Az első eset, amikor hajléktalanokkal foglalkoztam, 1991-ben volt, amikor Vecsey Miklóssal létrehoztuk az első hajléktalanhajót az Óbudai-szigetnél. Legutóbb, amikor elbeszélgettem velük, azt hallottam, hogy ők maguk is helyesnek tartják, hogy ne lehessen lakni játszótereken és a zsúfolt aluljárókban. Egyébként sem igaz, hogy kitiltottuk őket a városból. Mi beengedjük őket, bemehetnek mindenhova. De nem lakni. I: A hajléktalanok nem szoktak városnéző sétát tenni, csak a kuckójuk környékén mozognak. Ha nem alhatnak valahol, onnan el is mennek. T: A Magyar értelmező kéziszótár szerint a kitiltás az, ha valakit valahova nem engednek be. Ha valaki kitiltotta a hajléktalanokat, az a XIII. kerületi szocialista polgármester. Az OPNI bezárása, sok beteg utcára kerülése, a hajléktalankórház nem engedélyezése, ez mind a szocialisták nevéhez fűződik. I: A hajléktalanok és a Város Mindenkié aktivistái mégis a fővárosi városházán demonstráltak. Milyen érzés volt látni, hogy rendőrök viszik ki őket az ülésteremből? T: Ez egy érdekes kérdésfelvetés. Milyen érzés az, amikor nem tudni honnan és kitől motivált emberek megjelennek, és fizikailag megakadályozzák a képviselőket, hogy dolgozzanak? Ha jól számoltuk, három hajléktalan sem volt köztük. Mit kellett volna csinálni? Ez az akció lényegét tekintve nem a hajléktalanokról szólt... Nem akarom azt mondani, hogy provokáció volt, de nem is zárom ki. Az ugyanilyen rossz, ha a hajléktalanok radikalizálódnak. Láttam én már hajléktalant randalírozni, meg nőket lökdösni az aluljáróban. Újabban egyesek fenyegetőznek is. Az ilyen típusú fellépéseket nem pártolom. Hogy ezek a fiatalok milyen meggondolásból mentek oda, és tették ezt, maradjunk annyiban, hogy ezt nem tudjuk.”.

A teljes interjú itt olvasható. Fotó: Index.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.