Pesti Srácok

Blum Sukoróról: Elenyésző összeg volt

Blum Sukoróról: Elenyésző összeg volt

Joav Blum szerint a Velencei-tó partjára tervezett, egymilliárd euró (300 milliárd forint) értékű King's City kaszinóberuházásban elenyésző összegnek minősült az építéshez szükséges telkek megvásárlásra fordított 300 millió forint körüli összeg, és ő kifizette volna a dupláját is. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember Izraelből érkezett tanúkénti meghallgatására a Szolnoki Törvényszékre, és a Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper hétfői tárgyalásán több mint hat órán át válaszolt a kérdésekre. A bíróság előtt angolul beszélő Blum azt mondta, hogy a kaszinóberuházás Közép-Európa legnagyobb fejlesztése lett volna. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz azért fordultak, mert szerették volna maguk mögött tudni a kormányzat támogatását. Vallomása szerint először 2007-ben Albertirsa és Pilis települések környékén vásárolt befektetési céllal földeket, az utóbbit már a kaszinóberuházás érdekében szerezte meg. Később kiderült, hogy a közép-magyarországi régióban I. kategóriás játékkaszinó létrehozására már van pályázó, és mivel ilyen típusú létesítmény régiónként csak egy működtethető, a Pénzügyminisztériumban a közép-dunántúli régiót javasolták nekik. A befektetők nevében Bárd Károly ügyvéd fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez azzal a kérdéssel, hogy a Velencei-tó partján lévő 60-70 hektárnyi, állami tulajdonban lévő ingatlanokat miként lehetne megszerezni a King's City projekthez. Vallomásában többször utalt arra, hogy a földterületek esetében a telekcsere mellett lízingelésben, bérbe vételben és vagyonkezelésben is gondolkodtak. Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott megbeszélés végén Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója konkrét feladatként kapta, hogy nézzen utána, az albertirsai és pilisi telkek miként cserélhetők el a sukoróiakra. Emlékezett arra is, hogy amikor felkereste Tátrai Miklóst a kiszemelt földterületek maguk által elkészíttetett értékbecslésével, a vezérigazgató közölte vele, a forgalmi érték megállapítását egy általuk megbízott szakcégnek kell elvégezni.

Blum szerint tisztában voltak vele, hogy a kaszinótenderre más is pályázhatott volna, de azt is tudták, hogy rajtuk kívül más nem szándékozik ilyen létesítményt építeni. Hozzátette: nemcsak a King's City nem valósult meg, hanem a más befektetők által tervezett Álomsziget és Euro Vegas elnevezésű beruházások sem. Blumot augusztusban egyszer már beidézte a bíróság, de az izraeli-magyar üzletember levélben kimentette magát, azt írta, hogy a magyar sajtóból értesült a Sukoró-ügyben történő kihallgatásáról. Akkor jelezte, hogy egy későbbi időpontban kész tanúvallomást tenni, és a bíróság ezután idézte be december elejére. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.