Pesti Srácok

El a kezekkel a magyar akáctól, Európa!

El a kezekkel a magyar akáctól, Európa!

Harcot indított az akác megmentéséért egy magyar képviselő az Európai Parlamentben - írja az Origó. A hírportál cikke szerint „az akác elég agresszív, elég sok hátránya van, viszont rossz talajon is jól nő, van egy csomó nagyon jó tulajdonsága, imádják a méhek, több tízezer magyar megélhetését biztosítja, és olyan jól kikupálódtunk belőle 300 év alatt, hogy már a fél világ tőlük tudakolja: mi az akác titka?” Az Origó szerint „Magyarországot sok tekintetben szokták megalapozottan, vagy kevésbé megalapozottan egyedülállóként emlegetni a világban, a Nobel-díjasok számától kezdve a sajátos magyar észjárásig. Hogy akácban is különlegesen vagyunk, az nem ennyire elterjedt, pedig Európában sehol sincs olyan mennyiségű akácerdő és ültetvény, mint nálunk”. A 2 millió hektáros hazai erdőállomány közel negyede - 460 ezer hektár - az Észak-Amerikában őshonos fafaj erdőiből áll Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatás és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének megbízott igazgatója szerint. Az akác különböző felhasználása tízezrek megélhetését biztosítja Magyarországon, így nem véletlen, hogy Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő fellázadt az akác megmentéséért a mézről szóló uniós terv hétfői vitájában. Glattfelder szerint az akácot hátrányosan érinti az Európai Bizottság idegenhonos özönfajok visszaszorításáról szóló rendelettervezete.

„Az akácerdők virágzását 2 pozícióban is meg lehet fogni: tengerszint feletti magasságukhoz képest eltérő ciklusban virágoznak (egy évben kétszer, sőt akár háromszor is tudnak akácmézet gyűjteni a méhek), ez szenzációs helyzetet teremt nálunk.” Az elnök szerint Magyarország „Európában csúcs az akácerdők tekintetében”, a méz jelentős része Nyugat-Európába megy, és az 1,1 millió hazai méhcsalád évente 22-25 ezer tonna mézet állít elő, amivel 20 ezer embernek nyújt megélhetést”... S ez nem minden: Az Origó cikke szerint az ország egyik legnagyobb akácügyi tudományos szaktekintélyét, Rédei Károlyt Kínába is hívták vendégelőadónak, Dél-Korea pedig tőlünk tanulja, hogyan érdemes a fafajt hatékonyan termeszteni. Sőt, akácügyben az USA-ból – ahol időközben szinte kihalt a fajta – is megkeresték Magyarországot Borovics szerint. Persze nem mindenki van elájulva az akáctól,a WWF és a Védegylet már évekkel ezelőtt, nyílt levélben jelezte, nem volna szerencsés a faj Natura 2000-es területekre való betelepítése.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Origó.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)