Pesti Srácok

El a kezekkel a magyar akáctól, Európa!

El a kezekkel a magyar akáctól, Európa!

Harcot indított az akác megmentéséért egy magyar képviselő az Európai Parlamentben - írja az Origó. A hírportál cikke szerint „az akác elég agresszív, elég sok hátránya van, viszont rossz talajon is jól nő, van egy csomó nagyon jó tulajdonsága, imádják a méhek, több tízezer magyar megélhetését biztosítja, és olyan jól kikupálódtunk belőle 300 év alatt, hogy már a fél világ tőlük tudakolja: mi az akác titka?” Az Origó szerint „Magyarországot sok tekintetben szokták megalapozottan, vagy kevésbé megalapozottan egyedülállóként emlegetni a világban, a Nobel-díjasok számától kezdve a sajátos magyar észjárásig. Hogy akácban is különlegesen vagyunk, az nem ennyire elterjedt, pedig Európában sehol sincs olyan mennyiségű akácerdő és ültetvény, mint nálunk”. A 2 millió hektáros hazai erdőállomány közel negyede - 460 ezer hektár - az Észak-Amerikában őshonos fafaj erdőiből áll Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatás és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének megbízott igazgatója szerint. Az akác különböző felhasználása tízezrek megélhetését biztosítja Magyarországon, így nem véletlen, hogy Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő fellázadt az akác megmentéséért a mézről szóló uniós terv hétfői vitájában. Glattfelder szerint az akácot hátrányosan érinti az Európai Bizottság idegenhonos özönfajok visszaszorításáról szóló rendelettervezete.

„Az akácerdők virágzását 2 pozícióban is meg lehet fogni: tengerszint feletti magasságukhoz képest eltérő ciklusban virágoznak (egy évben kétszer, sőt akár háromszor is tudnak akácmézet gyűjteni a méhek), ez szenzációs helyzetet teremt nálunk.” Az elnök szerint Magyarország „Európában csúcs az akácerdők tekintetében”, a méz jelentős része Nyugat-Európába megy, és az 1,1 millió hazai méhcsalád évente 22-25 ezer tonna mézet állít elő, amivel 20 ezer embernek nyújt megélhetést”... S ez nem minden: Az Origó cikke szerint az ország egyik legnagyobb akácügyi tudományos szaktekintélyét, Rédei Károlyt Kínába is hívták vendégelőadónak, Dél-Korea pedig tőlünk tanulja, hogyan érdemes a fafajt hatékonyan termeszteni. Sőt, akácügyben az USA-ból – ahol időközben szinte kihalt a fajta – is megkeresték Magyarországot Borovics szerint. Persze nem mindenki van elájulva az akáctól,a WWF és a Védegylet már évekkel ezelőtt, nyílt levélben jelezte, nem volna szerencsés a faj Natura 2000-es területekre való betelepítése.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Origó.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.