Fabiny püspök: Nem helyes, ha az egyház a hatalom mellé áll

Ha a hajléktalanság kriminalizálásának ügyét, a gyengék és elesettek helyzetét és ezzel szemben a futballra költött pénzt tekintjük, csalódást jelentett az elmúlt év a kormány politikája szempontjából – mondta a Hvg.hu-nak Fabiny Tamás. A hírportál az evangélikus püspökkel készített interjújában szóba kerültek a magukat kereszténynek mondó, rovásírásos táblát állító önkormányzatok, és a „kényelemszerető, sikerorientált konzumkereszténység” is.

Észak-Magyarországról: „Sokat utazom, és sok olyan országot láttam, ahol a szociális biztonságra sokkal jobban figyelnek a kormányok. Igaz, a romakérdés még a leggazdagabb, legfejlettebb országokban is gondot okoz. Éppen nemrég mondta nekem egy norvég püspöknő, hogy most kezdi megérteni, miért olyan súlyos a helyzet Magyarországon, mert egyre több roma van náluk is, és nem megy egyszerűen az integrációjuk”.

Orbán Viktorról és Kishantosról: „Azt kérdezte, „Püspök urak, mi újság vidéken?”, mert tudta, hogy én az ország északkeleti részén is tevékenykedem. Hát én elmondtam neki, hogy sok hely van, ahol a templom is üresen marad, és sok helyen már a kocsma is. Tovább kellene javítani a közbiztonságot, és még több munkahelyet kellene teremteni. Ezzel próbáltam őt szembesíteni. Ha több időnk lett volna, szót emeltem volna nála Kishantos ügyében is. Történetesen évtizedek óta ismerem az egyébként evangélikus vallású Ács Sándornét, akinek vezetésével bio- és ökomódszerekkel egy sikeres mintagazdaság működik már vagy 15 éve. Mindez összhangban áll egyházunk teremtésvédelmi programjával. Most el akarják tőlük venni ezt a földet, és szétosztani olyan gazdák között, akiknek semmi kötődésük nincs ahhoz a földrészhez”.

A német példáról: „Örülnék, ha tanulnánk a német példából. Ott például Kirchentag-okat (egyházi napokat) tartanak pár évente, ahol nemcsak százezres tömeg vesz részt, hanem a papok és politikusok is eszmét cserélhetnek – kormánypártok, ellenzék egyaránt. Dialógus folyik, nem politikai beszédek. A dialógusra jó példa az általunk szervezett Asztali Beszélgetések, ahol egy lelkész vagy teológus és egy világi ember ül le egymással, a világi lehet egy művész, mint Konok Tamás festő, Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László író, vagy a Tolcsvay László-Péreli Zsuzsa művészházaspár. Ezek nagyon gyümölcsöző beszélgetések, jobban meg tudjuk ismerni egymást. Mi is kilépünk abból a gettóból, ahová még mindig zárnak minket, vagy éppen mi magunkat, és nekik is ad egy ilyen „aha!”-élményt. Látják, hogy bár papok vagyunk, de nem kockák”.

A hittanoktatásról: „Valóban, mi nem így szerettük volna. A mostani helyzet nekünk azért sem könnyű, mert például egyetlen egyházközség területén van vagy húsz iskola, ahol evangélikus hitoktatást igényelnének, nekünk sem pénzünk, sem emberünk nincs arra, hogy ezt az igényt lefedjük. Pedig meg lehet nézni a hittankönyveinket, fontos témákat dolgoznak fel, modern szemlélettel”.

Gondolkodásra késztetésről: „Mi még arra is vigyázunk, hogy a kereszténység tanításával kapcsolatban ne forduljanak elő antijudaista, pláne antiszemita megfogalmazások. Hiszen, ha ma valaki rövidzárlatosan értelmezi, hogy a „zsidók megölték Jézust” , és ezt egy gyerek hallja esetleg, akkor az nagyon sokat árt. Nekünk nem ilyen hittankönyveink vannak, nálunk nem agymosás van, hanem gondolkodásra, vitára késztetés”.

A teljes interjú itt olvasható. Fotó: Hvg.hu