Tévéostrom: "Nem volt egy szép éjszaka..."

Azért kellett feladni a tévészékház védelmét, hogy segítsék az ostromban megsérült társaikat - mondták a székház főbejáratát védő baranyai század komlói szakaszának több tagja kedden a rendőri vezetők perében a Fővárosi Törvényszéken. Hasonlóan a korábban meghallgatott társaikhoz, az osztag tagjai hiányos és rossz felszerelésről, valamint életveszélyről számoltak be.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Rendőr tanúk meghallgatásával folytatódott kedden a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. A komlói rendőrök közül mindegyik arról számolt be, hogy a tévéostrom napján úgy tudták, három napos gyakorlaton fognak részt venni a fővárosban. A Komlón körzeti megbízottként szolgáló Kiss Csaba Attila elmondta, sem az őszödi beszédről, sem az utána bekövetkezett tüntetésekről nem hallott, aminek oka, hogy azon a hétvégén szolgálatot teljesített, nem figyelte a sajtót. Kiss és a többi tanú is azt vallotta, nem volt felszerelésük, a 15 fős szakaszból csupán 10 rendőr rendelkezett pajzzsal, vagy sisakkal. Egy gyakorlatnál a rendőr zászlós szerint ez nem szokatlan, mert azoknak a rendőröknek, akik a kiképzésen „a tüntetőket játsszák, nincs szükségük felszerelésre”. Amikor kiderült, hogy aznap mégiscsak éles bevetésre kell menniük, egyikük a felszerelés hiányát jelezte is Horváth Ferenc szakaszvezetőnek, aki állítása szerint ezt a panaszukat továbbította felettesének. A tanúk ellentmondásosan nyilatkoztak arról, hova is kellett először menniük. Volt, aki úgy tudta a Parlamentnél van feladatuk, de Kiss és egy másik meghallgatott komlói zászlós, Tolnai Zsolt szerint a szocialista székház védelmére rendelték ki őket. „Az MSZP-székháznál van néhány tüntető, oda kell menni!” - szólt állítólag a parancs. Azonban az őket szállító jármű - amelyről nem tudták merre tart - , végül a Magyar Televízió székháza előtt tette ki őket.

Sérült társaik felszereléseit használták

A baranyai század komlói szakaszának tagjai elmondták, veszélyben érezték magukat akkor éjszaka, főleg annak tudatában, hogy nem volt az ostrom elején felszerelésük. „Nem vagyok egy félős gyerek, de volt halálfélelmem” - állította a törvényszék előtt Kiss Csaba rendőr zászlós. Egy másik tanú szerint pedig „egész éjszaka veszélyben voltak”. A tárgyaláson elhangzott, a rendőrök úgy próbálták meg védeni saját felszerelés nélküli társaikat, hogy őket a bejárat előtt a második sorba, a sisakkal és pajzzsal rendelkezők mögé állították. A tanácsvezető bíró ismét kiemelte, nem akármilyen szakaszvezetői voltak az ostrom védelmére odaküldött rendőröknek, hiszen a komlói szakasz vezetője, Horváth Ferenc - a siklósiak vezetőjéhez hasonlóan – óvni próbálta beosztottjait. Miután megindult a kőzápor, a szakaszparancsnok beküldte a felszerelés nélküli embereit az épületbe. „Nektek nincs pajzsotok, bukótok, menjetek be, semmi keresni valótok kint!” - utasította az egyik tanú szerint rendőreit Horváth szakaszparancsnok. Ők később úgy jutottak felszereléshez, hogy megsérült társaik sisakjait és pajzsait kapták meg. „Előbb-utóbb találtunk pajzsokat, mert sok volt a sérült” - mondta el a ma szintén meghallgatott Csirke Csaba rendőr százados. A pajzsok és a sisakok a komlói szakasz tagjai szerint sem voltak megfelelőek, „a dobálás hatására törtek a pajzsok, legfeljebb oszlatásra lettek volna jók”.

Társaik segítségére akartak indulni Baranyából

A tanúk beszámoltak róla, nem sokáig tudták a székház főbejáratát tartani, hamar beszorultak a kapu mögé. A káosz okát abban látták, hogy miután „kiestek” a parancsnokok, nem volt, aki összefogja őket. A zavar másik oka abban keresendő, hogy hiába érkeztek mégis parancsok, „a hírlánc rossz volt, mindenki mást hallott”. Bírói kérdésre Csirke százados elmondta, azért nem léptek fel erélyesebben a székház megtámadóival szemben, mert „először az volt a parancs, hogy ne engedjék be a tüntetőket”. „Később megsérültek a parancsnokok és elmaradtak az utasítások” - mondta el a rendőr százados. A tárgyaláson az is elhangzott, miután a tanúk kollégái nézték a tévében, hogy mi történik a bajtársaikkal, „úgy kellett őket visszafogni, hogy a segítségükre siessenek”. „Az egész főkapitányság el akart szinte indulni” - tette hozzá a tanácselnök. A komlói szakasz tagjai, miután a maradék századdal beszorultak az épületbe, barikádokat építettek és nem csak a főbejáratot, hanem a többi kapu védelmében is részt vettek, mert azokat is érte támadás az „ostromlók” részéről.

Meg lehetett volna védeni a székházat

Az ostrom éjszakáján a székházat védő komlói rendőrök arról is beszámoltak, a főbejárat elhagyására azért kaptak utasítást, hogy a hátsó bejáratnál lévő sérülteket segítsék. Mire parancsot kaptak a visszamenetelre, addigra már több száz tüntető lepte el az épületet. Kiss Csaba zászlós nem is értette, hogy jutottak be a tüntetők, amikor emlékei szerint „egy kis csapatnak ott kellett maradni a bejárati ajtónál.” Egy másik tanú, Gyömbér Zoltán törzszászlós - a korábban meghallgatott századparancsnokkal egyetértésben - azt is állította, meg tudták volna védeni a főbejáratot. A tanúk elmondták, hogy miután visszatértek az épületbe, az aulában várakoztak, majd azt a parancsot kapták - mivel kevesen vannak -, ne lépjenek fel a bejutott „ostromlókkal” szemben, hanem vegyüljenek el közöttük, amíg megérkezik az erősítés. A bíró ugyanakkor az egyik tanúnak megjegyezte, a tárgyaláson is levetített videofelvételen nem látszik, hogy amikor bejöttek a tüntetők az aulába, ott rendőrök is voltak. Az egyik tanú arra az ügyészi kérdésre, hogy mi a véleménye a történtekről, azt mondta: erősítés kellett volna ahhoz, hogy kiszorítsák az épület előtti területről a támadókat, de igazából erre az egész eseménysorra a magyar rendőrség nem volt felkészülve."Amit meg tudtunk tenni, megtettük" - mondta a fiatal rendőr, aki hozzátette: "Nem volt egy szép éjszaka."

Miként az ismert...

Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társa felelőssége, az ügyészség álláspontja szerint elsősorban intézkedések, illetve a 2006-os őszi eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A vádlottak az eljárásban tagadták bűnösségüket.

A per további tanúk - köztük az egykori IRM államtitkára, Piros Attila rendőr dandártábornok - meghallgatásával január 21-én folytatódik.

Fotó: MTI/Beliczay László