Lőttek volna a székházvédő rendőrök
Egy hónappal a televízió székházának ostroma után a kedden a rendőri vezetők perén meghallgatott rendőrszázadost több kollégája arról tájékoztatta, ha nem rendelte volna el a helyszínről a kivonulást, akkor fegyvert használtak volna. Tanúk meghallgatásával folytatódott a 2006-os eseményeket feltáró büntetőper a Fővárosi Törvényszéken.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A bíróság hosszan faggatta az elsőnek meghallgatott Giber László rendőr századost, akinek a parancsára a rendőrök feladták a főbejárat védelmét, majd kivonultak a székházból. Giber - aki két rebiszes egységgel - Lapid tábornok engedélyével a képviselői irodaháztól érkezett székházhoz, mivel a forgalmazási adatokból úgy értesült, hogy a televízió épületénél „törvénytelen cselekmények zajlanak”. A tanú ezután felvette a kapcsolatot közvetlen előjárójával a negyedrendű vádlottal, Mittó Gáborral, aki szerinte vezetői pozíciót foglalt el, és kézben tartotta az eseményeket. Azonban arra a bírói kérdésre, hogy Mittó milyen konkrét feladatokat szabott meg, Giber nem tudott pontos választ adni. Noha állítása szerint a tanú Mittóval többször személyesen kommunikált, azt nem tudta megmondani, hogy a negyedrendűt látta-e például a baranyai század parancsnokának, a század összekötőjének, vagy a Rebisz legmagasabb rangú vezetőjének társaságában. Ahogy arra sem emlékezett, milyen utasításokat adott a helyszín parancsnoka a baranyai és a rebiszes egységnek. „Hogy tudták így megszervezni a védelmet?” - tette fel a költői kérdést Kiss Károly hadbíró. A tanú azzal sem volt tisztában, hogy Mittó milyen összekötőkön keresztül kommunikált a századparancsnokokkal.
Néhány rendőr fegyvert is használt volna
A tárgyaláson szóba kerültek a székház elhagyásának okai, körülményei. A rendőr százados állította, a székházból való kivonulás közös döntésen alapult, Mittó jóváhagyta a tanú felvetését. Az adott körülmények Giber szerint nem tették lehetővé a további védekezést, a rendőrök „fuldokoltak”, „nem bírták a könnygáz és a füst mennyiségét”. A százados féltette az állomány egészségét, szerinte a rendőrök olyan körülmények között voltak, amit senkinek nem kíván”. A rendőröknél lévő gázálarcról Giber elmondta, amely miatt kellett volna, az ellen nem védte őket. „A szénmonoxidot nem szűrte, maximum az ember kétszer, háromszor hányt egyet és utána csinálta tovább” - utalt Giber arra, milyen körülmények részesei voltak. A tanú azt is elmondta, ő volt az, aki a vezetői ponttal közölte, feladják a bejáratot, bár a tanú állította, nem megadás volt a kivonulás, hanem a „művelet felfüggesztése”. A tárgyaláson idéztek abból a forgalmazásból is, amikor Giber a vezetői ponttal beszélt: „Nem fogunk megdögleni ebben a kurva épületben, megtagadom a parancsot, ha hadbíróság elé állok is” - mondta ezeket a rádióforgalmazási adatok alapján a tanú, majd miután utasították, hogy egy ideig maradjanak, azt is közölte, hogy „rohadjon meg, aki ilyet mondott”. Giber elmondta, ezen mondatai miatt nem indult ellene büntetőeljárás, noha a bíró szerint „lett volna néhány tényállás”. A tanú erre úgy reagált, hogy parancsot nem tagadott meg, hiszen a „panaszai” után még maradtak a székházban. Az is kiderült, a rendőr századosnak visszajutott a fülébe, Gergényi neheztelt rá. „Volt közöttünk egy gyáva” - mondta állítólag a volt főkapitány. A székház feladásával kapcsolatban a tanú még arról is beszámolt, egy hónappal az események után több rendőr is arról tájékoztatta, ha nem rendelte volna el a kivonulást, akkor ha beszorítják őket, fegyvert használtak volna.
Rebiszesek kifelé!
A tanúkihallgatáson az is szóba került, hogy ki volt egyáltalán a valódi parancsnok a székház ostromának éjszakáján. Ugyanis több adat is amellett szólt, hogy a negyedrendű vádlott, Mittó Gábor helyett Giber László volt a tényleges irányító. Azt még a tanú is elismerte, hogy a forgalmazásokból úgy lehetett hallani, parancsnokként jár el. Kiss Károly hadbíró is többször rákérdezett a negyedrendű vádlott szerepére. Hiszen Giber jóval többet forgalmazott, ő kommunikált legtöbbször a vezetői terepjáróval. Ő volt, akinek a közvetlen parancsára levonultak a rendőrök, sőt miután „négykézláb, csúszva, kúszva” visszamentek az épületbe Mittóval, szintén a tanú parancsolt rá Szabó Lajos alezredesre, hogy „hagyja abba az oltást” és vonuljon ő is ki. A tanú adta ki azt az utasítást is, hogy „rebiszesek kifelé!” Giber azonban ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy minden Mittó Gábor tudtával és jóváhagyásával történt, még akkor is ha a forgalmazások nem ezt igazolják, hiszen többször személyesen kommunikált a negyedrendű vádlottal.
Nem volt a felvételen az akció parancsnoka
Tanúként vallott ma a bíróságon Jánosik István rendőr alezredes is aki 2006 őszén a BRFK titkársági és koordinációs osztály kiemelt főelőadója volt. Az ő feladata Mittó Gáborral együtt a baranyai század fogadása és eligazítása volt. Jánosik szerint Mittó bemutatkozott a század parancsnokának, és telefonszámot is cseréltek. Nem érti, és a parancsnok sérülésének tudja be, hogy a baranyai egység vezetője erre miért nem emlékszik. Az alezredes - akinek a feladata az volt, hogy elvegyüljön a tömegben és jelentéseket tegyen, illetve tartsa a kapcsolatot Mittóval - elmondta, azt is látta, amint a negyedrendű vádlott felvonul a baranyai századdal a főbejárat elé. Ugyanakkor ezt a kijelentését cáfolta az a videófelvétel, amit a tárgyaláson vetítettek le a század főlépcsőhöz vonulásáról. Azon a videón Mittó nem volt látható. A tanú szerint a székháznál a kemény mag mögött egyrészt egy biztató csoport volt, másrészt „katasztrófa turistákat” is látott, „akik nagyon jól szórakoztak azon, hogy verik a kollégáit” - mondta el Jánosik.
Rendbírság a feleselő rendőrnek
Egy szintén ma levetített felvételből kivehető volt, hogy a rendőröket a székház feladásakor semmilyen támadás nem érte. A videón az sem látszódott, hogy olyan veszélyes lenne a füst, ami már közvetlen veszélyt jelentett volna a rendőrök egészségére. A videó tanulsága szerint a hatóságok által szabadon hagyott épületben civilek (az In-Kal-os Lasz György és emberei, illetve mentősök) maradtak, akik a rendőrök felszólítására sem hagyták el az épületet. A bíró többször értetlenségének adott hangot, hogy amikor Giber László levonulásra adott parancsot, nem állt fenn az a szituáció, amiről beszélt. Erre a tanú többször nemtetszését fejezte ki a kritikák miatt, aminek a vége az lett, hogy a törvényszék első fokon 200 ezer forintos rendbírsággal sújtotta.
A vád szerint
Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társa felelőssége, az ügyészség álláspontja szerint elsősorban intézkedések, illetve a 2006-os őszi eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A vádlottak az eljárásban tagadták bűnösségüket.
Fotó: Alfahír.hu
