Kivártuk... kedden kezdődik a Biszku-per
Kedden kezdődik az 1956-os forradalmat követő megtorlások kapcsán háborús bűntettel vádolt 92 éves Biszku Béla büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat. A vád szerint karhatalom a forradalom leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport volt. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A vád szerint a fegyveres alakulatok pedig a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott "vörös zászlós" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság épülete előtt pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők és gyerekek. Biszku Béla azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást.
A vád szerint Biszkuék háborús bűntettet valósítottak meg. A hivatalos megfogalmazás szerint a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntett, amely akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A vádirathoz egyesítették azt a korábbi eljárást, amelyben Biszkut egy 2010-es nyilatkozata miatt vádolta meg az ügyészség. A vád szerint a nyugdíjas pártvezető a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd című műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelennek tüntette fel.
A Budai Központi Kerületi Bíróság a vádirat benyújtása után felfüggesztette azt az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint a büntető törvénykönyv vádbeli szakasza alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánítást. Az Ab ebben az ügyben tavaly nyáron kimondta: a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló Btk.-szakasz nem alaptörvény-ellenes. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a vádiratban életfogytiglani szabadságvesztést kértek, Biszku az eljárás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Biszku az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagja volt, 1957 és 1961 között belügyminiszter. A rendszerváltás után több mint két évtizeddel, 2012 őszén jelen eljárásban vették őrizetbe, majd lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, jelenleg szabadlábon van. Az év elején nyilvánossá vált azoknak az egykori állampárti vezetőknek a neve, akiktől egy 2012-es törvénymódosítás nyomán megvonták a kommunista kitüntetése miatt még a rendszerváltást követően is járó nyugdíj-kiegészítést. Köztük van Biszku is. A kedden kezdődő büntetőper tárgyalásain a hallgatóság és a sajtó képviselői csak előzetes bírósági regisztrációval vehetnek részt.
Forrás és fotó: MTI
