Pesti Srácok

Orbán tíz pontban hirdette meg gazdasági programját

Orbán tíz pontban hirdette meg gazdasági programját

Tíz pontban foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítésének folytatásához szükséges lépéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén, a Gazdasági évnyitó című fórumon. Orbán Viktor szerint célul kell tűzni, hogy a magyar gazdasági növekedés az előttünk álló időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek, mert "ez benne van a magyar gazdaságban". Szavai szerint a jelenlegi kormánytöbbség választási programja egy szóban összefoglalható: "folytatjuk" !

A még Magyarország előtt álló teendők közé sorolta, hogy az államadósság finanszírozásába sokkal nagyobb arányban kell bevonni hazai forrásokat, végig kell vinni az újraiparosítást, be kell fejezni "a nemzetközi térben való helyfoglalást" - az együttműködés kialakítását Törökországgal és Indiával -, és meg kell változtatni a bankszektor "tabukérdésnek" számító tulajdonviszonyait. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie.

Emellett a mezőgazdaságban meg kell valósítani a birtokszerkezet átalakítását, hogy a kis-, valamint középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen - folytatta Orbán Viktor a kamarai tagok előtt.

PestiSracok facebook image

A feladatok közé sorolta, hogy az állami egyetemek közreműködésével innovációs központok épüljenek ki, a munkát terhelő adók tovább csökkenjenek, a hangsúly a fogyasztási típusú adókra helyeződjön, és a népességfogyás miatt a demográfiai szempontok is jelenjenek meg a gazdasági döntésekben.

Szorgalmazta továbbá a minél olcsóbb energiaárakat és a teljes foglalkoztatottság elérését, ami szavai szerint maximum 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent, mert a 9-10 százalékos szint folyamatos veszélyt jelent.

Az energiaárakról szólva megismételte: kormánya arra törekszik, hogy ne csak a háztartási, hanem az ipari energia ára is Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában. A cél az, hogy "mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a következő időszakban az olcsó és képzett munkaerő mellett az energiaár lesz a legfontosabb versenytényező a gazdaságban.

Az iparpolitikával kapcsolatban újból kijelentette, hogy ha kormánya folytathatja politikáját, 2018-ra elérhető, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon legyen a legmagasabb. Ez az új szerkezetű magyar gazdaság egyik fő eleme - fogalmazott -, és ezzel Magyarország lehet a legiparosodottabb ország Európában.

Mindemellett Orbán Viktor azt is célul tűzte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő időszakban kétszerese legyen a német bővülésnek, mert "ez benne van a magyar gazdaságban".

Szavai szerint a jelenlegi kormánytöbbség választási programja egy szóban összefoglalható: "folytatjuk", szerényebben szólva: "folytatni szeretnénk" az elmúlt négy évben elkezdett politikát.

A miniszterelnök nyomatékosította, hogy a kétharmados többséget tartja Magyarország elmúlt évekbeli legnagyobb nemzetközi versenyelőnyének, ugyanis ez tette lehetővé a politikai stabilitást, az erős politikai vezetés megőrzését, amely nélkül nem lehetséges sikeres gazdaságpolitika. "Ha meg akarjuk őrizni a versenyelőnyünket a világgazdaságban, akkor stabilitásra, gyorsaságra lesz szükség", különösen az új szerkezetű magyar gazdaság felépítésének említett folytatásához - tette hozzá.

Csaknem egyórás beszédében kijelentette, hogy az elmúlt egy évben végre sikerült a saját lábára állítani Magyarországot, 2013-ban sikerült elérni, hogy külső segítség nélkül álljon a lábán a magyar gazdaság, ami azonban nem azonos az izolálódással, mert továbbra is részesei vagyunk a globális gazdaságnak. Ezzel összefüggésben jelezte, azt kell elérni, hogy a világgazdasági partnereink is érdekeltek legyenek Magyarország sikerében. E logika alapján próbál szövetséget kötni Magyarország Németországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal, Kínával és - bár most az ukrán válság miatt ez "kényes téma" - Oroszországgal is - sorolta, megjegyezve: könnyen lehet, hogy a Törökországgal való stratégiai együttműködés is energiaalapú lesz.

Közölte egyúttal, hogy március 30-án átadják a Magyarországot és Szlovákiát összekötő földgázvezetéket, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország történetében először olyan gáz is érkezzen az országba, amely nem Oroszországból származik.

A kormányfő ismét sürgette, hogy a saját lábán álló, exportképes magyar középvállalatok jelenlegi, körülbelül kétezres számát 12 ezerre növeljék.

Az Európai Unió és Magyarország viszonyáról azt mondta, hogy összevetve a más tagállamokkal szembeni közösségi eljárások számával, a magyar gazdaságpolitikát nem lehet renitensnek nevezni. "A nemzeti érdek képviselete nem egy magyar kurucos mentalistából", hanem az EU belső szerkezetéből, döntéshozatali rendszeréből fakad - mondta.

Orbán Viktor beszédét azzal zárta, hogy a magyar észjárást is saját lábra kell állítani, mert "senki nem járta ki az utat előttünk", vagyis meg kell találni a nemzetgazdaságnak legtöbb esélyt nyújtó saját utat. Eljárt az idő a nyugat-európai politikai tételek "blablázása" fölött - fogalmazott, kijelentve, hogy minden tekintetben meg kell újítani Magyarországot.

Az átláthatóság kedvéért pontokba szedve is közöljük a tíz pontos gazdasági programot:

1. Csökkenteni kell a magyar államnak az államadósság finanszírozásban a devizakitettséget, vagyis növelni a hazai megtakarításokat.
2. Az "újraiparosítás" továbbvitele, a cél az, hogy a GDP-hez viszonyított aránya a legmagasabb legyen az EU-ben.
3. A keleti nyitás kiteljesítése.
4. A bankszektor tulajdonviszonyainak megváltoztatása. Legalább 50 százalékos magyar tulajdonba kell venni a magyar bankrendszert. Ez a bankszektoron belüli versenyt is segítené.
5. A mezőgazdasági birtokrendszer tulajdonosi szerkezetének átalakítása. A cél 80 százalékos legyen a kis- és közepes birtokok aránya. A kormány inkább a közepes birtokokat preferálja - tette hozzá a miniszterelnök.
6. Innovációs központok kiépítése. Már vannak zászlóshajói ennek a programnak ilyen a Infopark vagy a szegedi lézer-program. Ezeket a beruházásokat integrálni kell az ipari termelésbe, nem szabad pusztán kutatóközpontokként kezelni - tette hozzá.
7. A munkát terhelő adók további csökkentése és a terhek átrakása fogyasztást terhelő adókra.
8. Egész gazdaságot demográfiai gondolkodás alapjaira kell helyzeni. Olyan rendszert kell építeni, amely támogatja a gyermeknevelés támogatását. Az egykulcsos adó - a családi adókedvezménnyel ezt a cél szolgálja.
9. Új energiarendszer kialakítása - minél olcsóbb legyen az energia.
10. Teljes foglalkoztatottság megteremtése. Teljes foglalkoztatás nélkül magyar cégek nincsenek biztonságban Orbán szerint. Ha megengedi az ország, hogy milliós munkanélküliség jöjjön létre az szétfeszíti a társadalmat. Lehet kritizálni a közmunkát - de ha összevetjük a segélyből élés állapotával, akkor nem kétséges, hogy az államnak minden eszközzel kell a foglalkoztatást bővítenie - fogalmazott a miniszterelnök.

forrás: MTI / napi.hu - MTI Fotó: Beliczay László

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.