Roma- gyilkosságok: két gyanúsított a katonai elhárításnál
Már két gyanúsítottja van annak az államtitokként kezelt nyomozásnak, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség a Gyurcsány-kormány idején romák sérelmére elkövetett gyilkosság sorozathoz kapcsolódó cselekményeket vizsgál – értesült a Magyar Nemzet.
Nagy Andreának, a főügyészség szóvivőjének a közlése szerint az újabb terheltet a február elején kihallgatott társához hasonlóan hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsították meg. Az augusztusban indult nyomozás részleteiről a szóvivő nem kívánt tájékoztatni. A Honvédelmi Minisztérium augusztusban jelentette be, a roma- gyilkosságok ügyében súlyos mulasztásokat tártak fel a katonai elhárításnál, miután kiderült, hogy az előző ciklus titkosszolgálati vezetői eltitkolták a KBH és a negyedrendű vádlott kapcsolatát.
A korábban katonaként szolgáló Csontos Istvánt ugyanis a KBH beszervezte. A férfi tartótisztje felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot a beszervezett férfival, ezért H. Ernőt a büntetőperben első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék hamis tanúzás miatt feljelentette - írja a Magyar Nemzet Online.
Mint tudható, a Gyurcsány-kormány alatt mind a KBH, mind a titkosszolgálatok hibáztak a romagyilkosságok felderítése során. Az is ismert, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett informátora volt, de kapcsolatot a KBH sokáig tagadta. Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság korábbi, SZDSZ-es tagja olyan nyilatkozatot is tett, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal félrevezette a 2009-ben felállt ténymegállapító vizsgálóbizottságot. Azt is elmondta, hogy a halálbrigád nem rendelkezett olyan képzettséggel, hogy ilyen magabiztossággal tudja végrehajtani a sorozatgyilkosságot. A bizottság volt tagja arról is beszámolt, hogy az elkövetőket segíthették mások, a büntetőeljárás során homályban maradt emberek. Gulyás arra is emlékeztetett, hogy például a besenyőszögi fegyverszerzési akció során jelen volt egy eddig ismeretlen, a rendőrség által nem azonosított személy. A volt SZDSZ-es képviselő többször kritikát fogalmazott meg a rendőrség munkájával kapcsolatban is. Szerinte a nyomozóhatóság nem ment végig minden lehetséges szálon, például az előbb említett ismeretlen bűntársat sem kutatták fel.
Korábban a PestiSrácok.hu is írt arról, hogy egy rendőrségi jelentés szerint Csontos már a halálbrigád augusztusi elfogása előtt, 2009. júniusában képbe került, mint lehetséges elkövető. Az NNI fel is vetette, hogy célszerű lenne a katonai elhárítástól beszerezni a Csontosról keletkezett, a nyilvántartásban szereplő adatokat. A nyomozati iratokban azonban nincs arra utaló adat, hogy a KBH bármiben is segítséget nyújtott volna. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a hivatal nem adott át a nyomozóhatóságnak Csontosról, a KBH-val fenntartott titkos kapcsolatáról információkat. Utólag nyilvánvaló, ha ez megtörténik, a kislétai gyilkosság megelőzhető lett volna. Az az indítvány is korábban a PestiSrácok.hu birtokába került, amelyben a KBH letagadta, hogy Csontossal bármikor is kapcsolatban álltak volna. A főügyészség a katonai elhárítást 2010 február 9-én kereste meg abból a célból, hogy oldja fel Csontos István Csabát a titoktartási kötelezettség alól, ugyanis a férfi azt állítja, hogy a bűncselekmény kapcsán bizonyos részletekről csak akkor beszélhet, ha az erre való feloldozást megkapja az illetékes hivataltól. A KBH - kormányváltás után - menesztett főigazgatója azonban azt állította, hogy Csontost nem terheli semmiféle titoktartás, és az NNI által a - gyilkosságokkal - kapcsolatosan feltett kérdésekről nincs tudomásuk. Erről azonban utólag nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt igaz. H. Ernőről, Csontos tartótisztjéről az is kiderült, hogy az utolsó, kislétai gyilkosság előtt pár nappal a lakásán találkozott negyedrendű vádlottal és érintőlegesen beszéltek a cigány gyilkosságokról. A százados korábban mind a nemzetbiztonsági bizottságnak, mind a nyomozóhatóságnak, mind a bíróságnak elhallgatta ezeket a körülményeket, emiatt hamis tanúzásért fel is jelentették.
Később a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy H. Ernő felsőbb utasításra állíthatott valótlanságot az őt meghallgatott szerveknek. A tartótisztet hamis tanúzásért a bíróság is feljelentette. A lap arról is írt, hogy Csontos tartótisztje szerette volna feltárni az igazságot, azonban a titoktartás alól nem kapott felmentést. A lap azt is közölte, hogy a százados több szolgálati szabályzatot is megszegett, a belső vizsgálat szerint számos információt nem dokumentált, nem teljes a találkozókról szóló írásos jelentései sem.
mno.hu/Pámer Dávid - PestiSrácok.hu
