Jön az egy számjegyű szja?

Szakértői vélekedések szerint a kormány már az év végén dönthetne az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről. Hozzáértők úgy vélik: a lépés hamar megtérülne, s idővel pozitívra is változhatna az adómérséklés mérlege - írja a Magyar Nemzet.

Akár már jövőre tíz százalék alá csökkenhetne a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. Boros Imre közgazdász szerint a gazdasági növekedés üteme, a kamatterhek csökkenése, a foglalkoztatás bővülése és a belső fogyasztás emelkedése megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a kormány az év végén döntsön az egy számjegyű szja bevezetéséről. – A kabinet kétszázalékos GDP-növekedéssel számol az idei évben, egyes elemzők azonban a 2,5 százalékos szintet sem tartják kizártnak. Minden tizedszázalék 15–17 milliárd forintnyi többletbevételt jelent – hívta fel a figyelmet Boros. Meglátása szerint a tavalyi évhez hasonlóan a költségvetés szaldója az idén is kedvezően alakulhat, ami szintén hozzájárulhat az adócsökkentésből eredő bevételkiesés kompenzációjához. Boros Imre szerint az intézkedés ára egyébként is hamar megtérülne: a családoknál maradó jövedelemtöbblet növelné a fogyasztást, ami az áfán keresztül növelné az államkassza bevételeit, és élénkítené a gazdaságot.

Más elemzők szerint ugyanakkor nehéz megmondani, mikor teremtődnek meg az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének a feltételei, és úgy vélik, hogy az ehhez szükséges növekedési szint eléréséhez legalább két évre van szüksége az országnak. A durva számítások szerint a hazai termék (GDP) egyszázalékos gyarapodása körülbelül 300 milliárd forint többletbevételt jelent. Ennek nagyságrendileg a felét használja fel a költségvetés, vagyis az szja költségeire 150 milliárd forint maradhat. Ebből pedig az következik, hogy az alacsonyabb jövedelemadóhoz kellő évi 500 milliárd forint előteremtéséhez 3,5–4 százalékos gyarapodásra lenne szükség. A jelenlegi prognózisok szerint ekkora növekedés a jövő év végéig valósulhat meg.

Persze ez a forgatókönyv csak elméleti síkon működik, hiszen az említett GDP-növekedés csak akkor teremtene elő elég pénzt az szja-csökkentéshez, ha a költségvetési kiadások nem változnának. Magyarán sem a nyugdíjakat nem emelné a kormány, sem az egészségügyre, sem az oktatásra nem szánna több pénzt. A szakértők szerint ez elég valószínűtlen, ezért legalább az infláció mértékének megfelelő költségvetési kiadásnövekedést hozzá kell számolni az előbbi gondolatmenet eredményeihez. Ez azt jelenti, hogy a 3,5–4 százalékos növekedés helyett kétszázalékos pénzromlást feltételezve, inkább 5,5–6 százalékos növekedésre lenne szükség. Ekkora gyarapodás inkább bő két, esetleg három év alatt valósulhat meg. Persze még ebben az esetben is csak akkor jöhet össze az évi 500 milliárd forint, ha a kormány az szja-csökkentés miatt lemond más terület költségvetésének bővítéséről.

A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.