Pesti Srácok

Orosz műveletek második hulláma - Donyeck és Harkiv is elszakadna Ukrajnától

Orosz műveletek második hulláma - Donyeck és Harkiv is elszakadna Ukrajnától

Az ország destabilizálására irányuló orosz műveletek második hullámának kezdete az, ami jelenleg Kelet-Ukrajnában zajlik – jelentette ki az ukrán államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök (képünkön) hétfői televíziós üzenetében. Az osztrák külügyminiszter szerint az Európa Tanács lehet a párbeszéd természetes fóruma a mostani ukrán–orosz válság ügyében. Közben Donyeck után a kelet-ukrajnai Harkivban is kikiáltották a szakadárok hétfőn a "köztársaságot".

„Tegnap megkezdődött az Oroszországi Föderáció különleges műveleteinek második hulláma, amelynek célja destabilizálni a helyzetet Ukrajnában, megdönteni az ország jelenlegi vezetését, megzavarni a május 25-ei elnökválasztásokat és darabokra tépni az országot” – fogalmazott a politikus.

Emlékeztetett: vasárnap és hétfőn oroszbarát szeparatista tüntetők megrohamozták és elfoglalták a megyei adminisztráció épületét Harkivban és Donyeckben, továbbá megszállták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületeit szintén Donyeckben, valamint Luhanszkban.

PestiSracok facebook image

Eközben az SZBU sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy őrizetbe vették az orosz–ukrán határon az orosz katonai elhárítás egyik emberét, egy bizonyos Roman Bannihot, aki azért akart Ukrajnába utazni, hogy szervezze és koordinálja a luhanszki szeparatista megmozdulásokat. A biztonsági szolgálat közzétette a gyanúsított lehallgatott telefonbeszélgetéseit is, amelyek alapján őrizetbe vették.

Újabb terület csatlakozna Oroszországhoz

Kelet-Ukrajnában vasárnap erősödtek fel ismét a szeparatista törekvések. Hivatali épületeket szálltak meg az oroszbarát tüntetők, és Donyeckben hétfőn a szakadárok kikiáltották a „független köztársaságot”, kinyilvánítva, hogy a terület Oroszországhoz kíván csatlakozni.

Ukrajna déli részén, a Krím félszigeten kezdődtek az Ukrajna területi egységét megbontó események. Azután, hogy Kijevben a három hónapon át tartó tüntetések nyomán elmozdították tisztségéből Viktor Janukovics akkori elnököt, és a korábbi ellenzék vette át a kormányzást, február végén a Krímben oroszbarát fegyveresek megszállták a helyi parlament épületét, a törvényhozás tagjai pedig menesztették az ottani kormányt, és Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választották a minisztertanács elnökévé.

A kelet-ukrajnai Harkivban is kikiáltották a szakadárok a "köztársaságot"

Donyeck után a kelet-ukrajnai Harkivban is kikiáltották a szakadárok hétfőn a "köztársaságot". A megye Ukrajnától való elszakadását követelő oroszbarát aktivisták, akik magukat megválasztották a megyei tanács "képviselőinek", közölték, hogy átvesznek minden hatáskört az állami intézmények irányítása fölött.

Timosenko: "a donyeckiek békés emberek, akik nem akarnak háborút"

Julija Timosenko volt kormányfő és elnökjelölt bízik abban, hogy a kelet-ukrajnai feszültségek hamar elsimulnak, hiszen - mint fogalmazott - a "donyeckiek békés emberek, akik nem akarnak háborút".Erről a május 25-i elnökválasztáson a jelenleg kormányzó Haza (Batykivscsina) párt jelöltjeként induló politikus hétfőn Donyeckben beszélt újságíróknak, akiknek orosz nyelven nyilatkozott. Szerinte a rendvédelmi szervek rövid időn belül felszámolják az országhatáron "kívülről gerjesztett erőszak gócpontjait".

Kijelentette, hogy a Donyec-medence Ukrajna alapvető ipari központja, és az ott élő emberek tudják, milyen fontosak Ukrajna számára. Timosenko beszámolt arról, hogy járt az oroszbarát szakadár tüntetők által megszállt megyei adminisztrációs épületnél. Kijelentette, hogy az épülettől száz méterre békés donyeckiek sétálnak, ám az épület közvetlen közelében egészen másokat látott: katonákat, a társadalom peremére szorult embereket, akik vagy az orosz titkosszolgálatok tagjai vagy általuk felbéreltek. Értesülései szerint az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) megszállt helyi épületében mintegy 400 felfegyverzett szeparatista tartózkodik, a megyeházán kétszázan vannak.

Hangsúlyozta, hogy az elnökválasztásokat mihamarabb meg kell tartani. Szerinte ugyanis amint lesz legitim vezetése az országnak, abbamaradnak az Ukrajnával szembeni orosz támadások.

Leszögezte, hogy szó se lehet semmiféle népszavazásról a megye hovatartozását illetően, mint azt az oroszbarát tüntetők követelik. "A donyecki városi tanács képviselői az ország egysége mellett állnak, ellenzik a szeparatizmus és a háborút" - mutatott rá.

A Fehér Ház óvta Moszkvát a kelet-ukrajnai beavatkozástól

A Fehér Ház hétfőn figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzon be Kelet-Ukrajnában és további szankciókat helyezett kilátásba.

Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője kijelentette: erős bizonyítékok vannak arra, hogy több olyan oroszbarát tüntető, aki részt vett a harkivi, donecki és luhanszki kormányzati épületek elfoglalásában, fizetett és nem helyi lakos volt. Szavai szerint az ukrajnai helyzet eszkalációját az orosz nyomás fokozódása eredményezte.

A szóvivő rámutatott, hogy nagyon súlyos eszkalációt jelentene, ha Oroszország nyíltan vagy rejtve behatolna Kelet-Ukrajnába. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a térség destabilizálására irányuló erőfeszítéseknek, óva intette őt a további katonai beavatkozástól, és hangoztatta, Oroszországnak vissza kell vonnia erőit a határról.

Timosenko mint elnökjelölt ígértet tett arra, hogy sohasem engedi a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, és támogatja a régiók önrendelkezésének kiszélesítését.

A Viktor Janukovics eltávolított elnök hivatali ideje alatt hatalommal való visszaélésért börtönbüntetésre ítélt, majd a kijevi hatalomváltás nyomán február 22-én kiszabadult volt kormányfő korábbi nyilatkozatában kijelentette, hogy az épületfoglalásokat az orosz titkosszolgálat segítségével hajtották végre a szakadár tüntetők, s ez az orosz agresszió folytatását jelenti Ukrajnával szemben.

mti

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.