Tovább tologatják a Sukoró-ügyet
A Szolnoki Törvényszék a Fővárosi Ítélőtábla határozata alapján visszakapta a Sukoró-ügyként ismert büntetőper iratait, és közvetlenül megküldte a Kúriának a továbbiakban eljáró bíróság kijelölése érdekében - közölte Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék szóvivője szerdán. A Szolnoki Törvényszék - figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára - tavaly december 18-án végzésben állapította meg illetékességének hiányát, és emiatt áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. A Fővárosi Törvényszék azonban 2014 januárjában született végzésével szintén illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához az illetékes bíróság kijelölése végett.
A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper tavaly január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben több mint 20 tárgyalási napot tartott. Meghallgatta többek között Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, Bajnai Gordon volt nemzetgazdasági minisztert, valamint Veres Jánost, a pénzügyi tárca volt vezetőjét. A bíróság előtt vallott decemberben Joav Blum izraeli-magyar állampolgár, a befektetni szándékozó külföldi üzletemberek képviselője is. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.
Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a KNYF szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Forrás: MTI, fotó: Magyar Hírlap
