A NATO inkább ellenségként, semmint partnerként kezeli Oroszországot
A Krím félsziget orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai destabilizáló műveletek arra kényszerítették a NATO-t, hogy partner helyett inkább ellenségként kezdje el kezelni Oroszországot - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Alexander Vershbow, az észak-atlanti szövetség főtitkárhelyettese.
"Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, hanem amely inkább ellenségünk, mint partnerünk" - mondta az amerikai NATO-tisztségviselő.
Vershbow szerint ez fordulópontot jelent a NATO-nak abban az évtizedek óta folytatott törekvésében, hogy közelebb vonzza Oroszországot a szövetséghez. Mint mondta, az ukrajnai válság alapvetően megváltoztatta a NATO és Moszkva viszonyát.
"Közép-Európával kapcsolatban nyilvánvaló, hogy két eltérő elképzeléssel rendelkezünk arról, hogy milyen legyen az európai biztonság. Mi továbbra is megvédenénk Oroszország szomszédjainak szuverenitását és választási szabadságát, Oroszország pedig nyilvánvalóan megpróbálja helyreállítani hegemóniáját, és az orosz világ védelmének látszata alatt megpróbálja korlátozni szuverenitásukat" - hangoztatta a szövetségi struktúra második embere.
A főtitkárhelyettes újságíróknak elmondta, a szövetség olyan új védelmi lépéseket mérlegel, amelyek célja az, hogy elrettentsék Oroszországot a vele határos NATO-tagállamok elleni támadástól, beleértve a balti országokat, amelyek a Szovjetunió részét képezték.
Alexander Vershbow a lehetséges intézkedések között megemlítette, hogy állandó vagy rotációs alapon, jelentősebb számban vezényeljenek szövetséges harci erőket Európa keleti részébe. Rámutatott, hogy a szövetség tagjainak le kell rövidíteniük a katonai reagáláshoz szükséges időt.
A politikus szerint a NATO ezekkel a védelmi lépésekkel egyelőre nem sértené meg a NATO által 1997-ben, az Oroszországgal való új kapcsolatrendszer kiépítésekor tett fogadalmát. A szövetség akkor, a keleti bővítés által felbőszített Moszkva megnyugtatására bejelentette, hogy az új tagállamok területén nem állomásoztat majd nukleáris fegyvereket és jelentős létszámú harci erőket. Oroszország arra tett ígéretet, hogy tiszteletben tartja a többi állam területi épségét.
Vershbow szerint Moszkva az ukrajnai beavatkozásával megsértette az 1997-ben vállalt kötelezettségeit, ezért a NATO-nak is jogában áll eltekinteni a saját fogadalmától és jelentős létszámú harci egységeket állomásoztatni Lengyelországban és más kelet-európai államokban. Szavai szerint a szövetség tagállamai ezt a kérdést a nyár folyamán mérlegelni fogják.
A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen már a Krím elcsatolásának idején arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "retorikája és jelenlegi magatartása megkérdőjelezi a NATO-val való együttműködésének az alapjait", holott az atlanti szövetség "nem ellenfelet, hanem partnert akar látni az orosz félben". Rasmussen is hangsúlyozta: az ukrajnai orosz katonai fellépés láttán senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az atlanti szövetség mindenfajta fenyegetés ellen megvédi tagországait.
A NATO áprilisban felfüggesztett minden "gyakorlati civil és katonai együttműködést" Moszkvával. Oroszország ugyanakkor fenntartotta a NATO-nál 1998-ban felállított diplomáciai misszióját.
mti
