Pesti Srácok

Ab: ki kell nyitni Fekete György zártkörű akadémiáját

Ab: ki kell nyitni Fekete György zártkörű akadémiáját

Bár a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása nem állt összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezéssel, az Alkotmánybíróság utólag már nem törli el a föld színéről a köztestületet. Az alkotmánybírák szerint a jövőben - akár egy törvénymódosítás után - az MMA-nak úgy kell működnie, hogy valóban egyenlő esélyeket biztosítson a művészek számára.

Az MMA-t, mint köztestületet létrehozó törvényt Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa támadta meg az Ab előtt, mivel kifogásolta, hogy az alakuló ülésen csak azok vehettek részt, akik korábban tagjai voltak a hasonló nevű – 1992-ben, Makovecz Imre kezdeményezésére alapított – civil szervezetnek, a továbbiakban pedig ők döntenek az új tagokról. A szerdán nyilvánosságra hozott határozat szerint az MMA hatalmat ugyan nem gyakorol, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Ezeket a jogköreit az MMA-nak az Ab-határozat indoklása szerint úgy kell gyakorolnia, hogy megfeleljen az alaptörvénynek, amely biztosítja a művészeti alkotás szabadságát. Az Ab szerint a törvényhozónak tiszteletben kell tartania ezt, mikor megalkotja az MMA tagság összetételére, illetve tevékenységére vonatkozó szabályokat.

Forrás és fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.