Pesti Srácok

Ab: ki kell nyitni Fekete György zártkörű akadémiáját

Ab: ki kell nyitni Fekete György zártkörű akadémiáját

Bár a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása nem állt összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító alaptörvényi rendelkezéssel, az Alkotmánybíróság utólag már nem törli el a föld színéről a köztestületet. Az alkotmánybírák szerint a jövőben - akár egy törvénymódosítás után - az MMA-nak úgy kell működnie, hogy valóban egyenlő esélyeket biztosítson a művészek számára.

Az MMA-t, mint köztestületet létrehozó törvényt Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa támadta meg az Ab előtt, mivel kifogásolta, hogy az alakuló ülésen csak azok vehettek részt, akik korábban tagjai voltak a hasonló nevű – 1992-ben, Makovecz Imre kezdeményezésére alapított – civil szervezetnek, a továbbiakban pedig ők döntenek az új tagokról. A szerdán nyilvánosságra hozott határozat szerint az MMA hatalmat ugyan nem gyakorol, de a kulturális támogatások szétosztásával, kulturális intézmények tulajdonlásával kapcsolatban olyan státuszt kapott, amelyek ténylegesen érintik a művészeti alkotás szabadságát. Ezeket a jogköreit az MMA-nak az Ab-határozat indoklása szerint úgy kell gyakorolnia, hogy megfeleljen az alaptörvénynek, amely biztosítja a művészeti alkotás szabadságát. Az Ab szerint a törvényhozónak tiszteletben kell tartania ezt, mikor megalkotja az MMA tagság összetételére, illetve tevékenységére vonatkozó szabályokat.

Forrás és fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.