Devizahitelek: tömeges érvénytelenítés várható?
Képtelenség lesz kijavítani a devizahitel-szerződéseket, és törekedni azok érvényessé nyilvánítására – állítja a Magyar Nemzetnek egy devizahitelügyekben jártas ügyvéd. Szerinte utólag nem lehet megadni az átfogó tájékoztatást az ügyfeleknek, így szerződések tömeges érvénytelenítése várható.
Tömegesen vonhatja maga után a devizahitel-szerződések érvénytelenségét az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Kásler-ügyben hozott ítélete – véli Bihari Krisztina ügyvéd, aki 3500 devizaadóst képvisel a bíróságokon összesen 27 pénzintézettel szemben. Szerinte a bíróság ítéletéből az következik, képtelenség lesz visszamenőlegesen rendbe tenni a devizahitel-szerződéseket, ugyanis nem lehet majd törekedni az érvényességre, s arra, hogy kijavítsák a szerződések hibáit.
A jogász a lapnak kifejtette, a luxembourgi székhelyű bíróság döntésének egyik legfontosabb eleme a pénzintézetek által az adósok részére nyújtott tájékoztatást és az úgynevezett kockázat- feltáró nyilatkozatot érinti. A luxembourgi fórum kimondta, hogy a szerződési feltétel világosságának és érthetőségének a követelménye nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthető jellegre. Éppen ellenkezőleg, a kölcsönszerződésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.
Bihari Krisztina elmondta, az általa képviselt több ezer adós hitelszerződései közt egyetlenegyben sem tér ki a pénzintézet arra, hogy a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait ismertesse az adóssal. Mint mondta, akadnak olyan hitelszerződések is, amelyek csupán annyit közölnek, hogy a szerződés törlesztése során a mértékadó devizanem a svájci frank. Ezt pedig nem lehet úgy értékelni, hogy az adós megismeri a hitelfelvétel gazdasági hatásait. Az ügyvéd hozzátette, a kockázatfeltáró nyilatkozatok, amelyeket a szerződéskötéskor elfogadtak az adósok, többnyire arról szóltak, hogy az adós tisztában van azzal, hogy az árfolyamváltozásból fakadóan jelentősen növekedhetnek havi kötelezettségei. Ezzel szemben – mutatott rá – a luxembourgi bíróság úgy ítélt, átfogóan kellett ismerni a hitelfelvétel lehetséges következményeit, ez pedig nem így volt. A jogász leszögezte, ezt a problémát utólag nem lehet orvosolni, a pontos tájékoztatást utólag nem lehet megadni, ezért ő a szerződések tömeges érvénytelenségére számít.
További részletek a pénteki Magyar Nemzetben.
