Génmódosított mézzel etetne minket az unió
Szakértők szerint a dél-amerikai silány minőségű méz előtt nyitotta meg a kaput az Európai Parlament, miután arról döntött, hogy nem kell feltüntetni a méz címkéjén, tartalmaz-e génmódosított organizmust. Mennyire veszélyes az emberre a GMO?
A dél-amerikai génmódosított organizmust (GMO) tartalmazó méz előtt nyitotta meg a kaput az Európai Parlament (EP), miután arról döntött, hogy a jövőben nem kell feltüntetni a méz csomagolásán, tartalmaz-e génmódosított organizmust – mondta el az mno.hu-nak dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Mint arról az mno.hu is beszámolt: az uniós jog eddig nem rendezte egyértelműen, hogy a virágport minek kell tekinteni a mézben: alkotóelemnek vagy összetevőnek. Az Európai Bíróság egy 2011-es ítéletében összetevőnek minősítette, ám az Európai Bizottság által javasolt – és az EP által most elfogadott – pontosítás értelmében a pollen a méz természetes alkotóeleme, és nem külön összetevő. Ha külön összetevő lenne, akkor a csomagoláson is fel kellene tüntetni, így viszont nem, csak abban az esetben, ha a méz pollentartalma meghaladja a 0,9 százalékot. Ez azt jelenti, hogy egy kiló mézben 0,9 dekagramm GMO-s virágpor is lehet, ez azonban irreális, annyi virágpor ugyanis sosem lesz benne – hangsúlyozta az Országos Méhészeti Egyesület elnöke.
Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a lapnak elmondta, az EP súlyos mértékben elhibázott döntést hozott, ugyanis a virágpor nem alkotóelem, csak technikai folyamat – a méz méhektől való elvétele (pergetés) – közben kerül a mézbe – hangsúlyozta dr. Mészáros. Az unió ezzel a döntéssel megnyitotta a kaput a silányabb minőségű, GMO-t tartalmazó és jóval olcsóbb méz előtt, ez viszont átrendezheti nemcsak az uniós, de a magyar piacot is. Bár a kiváló minőségű magyar méz versenyképes, Olaszországtól Franciaországon át az Egyesült Királyságig rengeteg helyen fogyasztják, mégis beláthatatlan, hogy az EP döntése következtében mennyire változnak meg a fogyasztói szokások, és mennyire kerül veszélybe a szakágazat – mondta az elnök.
Szerencsére az Európai Unió azt nem tiltja, hogy a magyar mézen feltüntessük, hogy GMO-mentes övezetből származik, itt van ugyanis némi esélyünk küzdeni az EP elhibázott döntése ellen – emelte ki Mészáros. Többletinformációval kell ellátnunk a mézet, bízva a tudatos fogyasztókban, akik inkább választják a drágább, de jobb minőséget, mint az olcsóbb, de silányabb GMO-s dél-amerikait - mondta az elnök.
Na de mennyire veszélyes az emberre a GMO? Klima Anita dietetikus a lapnak elmondta: egyes kísérletek szerint a GMO-s kukorica szervkárosodást, rákot és korai halált okozott patkányoknál. Arra a kérdésre, hogy vajon ez a veszély az embert is fenyegetheti-e, a szakember így válaszolt: „A géntechnológia egyik kockázatforrása lehet, hogy a DNS-t és a gének működését még ma sem ismerjük tökéletesen. Bár tesztelik a biztonságosságot, tény, hogy jelenleg nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a különféle génkezeléssel létrehozott növények, állatok mennyiben jelenthetnek veszélyt az emberre, az egyénre, illetve a környezetre nézve. A GMO-élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelenthetik. Kizárólag olyan GMO-élelmiszer engedélyezhető, amely keresztülment a biztonságossági vizsgálatokon, és nem toxikus. A hozzáférhető adatok szerint a jelenlegi tesztek egyelőre elegendők a közvetlen veszélyek felmérésére.”
forrás: Magyar Nemzet
