Pesti Srácok

Lánczi: Nincs ennél több a Jobbikban

Lánczi: Nincs ennél több a Jobbikban

Az EP-voksolás második helye valójában rosszabb eredmény, mint a parlamenti választáson elért harmadik – írja az Index, mivel úgy lett ezüstérmes a Jobbik, hogy a baloldali összefogás egykori pártjai együtt kétszer olyan jól teljesítettek, mint a radikálisok. Bár a portál szerint az EP választások után ugyan elmondhatja magáról a Jobbik, hogy a legtöbb szavazatot szerezte az ellenzéki pártok közül, ám valójában nemhogy áttörés nem történt, de a párt komolyan gyengült az országgyűlési választásokhoz képest. A 62 százalékos részvétellel megtartott országgyűlésihez képest az EP-választásokon természetesen minden párt jóval kevesebb szavazatot szerzett, hiszen a választók alig 29 százaléka adta le a voksát. A Jobbik azonban arányaiban a legtöbbet veszítette: míg az országgyűlési választásokra leadott listás szavazatok 20,77 százalékát szerezte meg, addig az EP-n már csak 14,68-at. „Ez nemcsak az országgyűlési választásokhoz, de a 2009-es EP választásokhoz képest is visszaesés” – mondta az Indexnek Lánczi Tamás. A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint erről nem egyszerűen a Jobbik választóinak EU-val szembeni közönye, hanem a párt „ügyetlen kampánya” is tehet, amely nem volt átütő, Morvai Krisztina köré szervezve nem sikerült mozgósítani a szavazókat.

Hogy a kampány nem volt átütő, azt elismerte Novák Előd is. A Jobbik alelnöke szerint markánsabban kellett volna megjelennie a párt EU-ellenességének, például egyértelműbben lehetett volna hangsúlyozni az EU-ból való kilépés lehetőségét. „Sok kifejezetten EU-ellenes szavazó van, akit a rendszer toldozása nem hoz lázba, így nem hajlandó részt venni a választáson sem” – mondta Novák, aki szerint „az EU-n belül nem lehet megvédeni a magyar földet és nem lehet változtatni másodrendű helyzetünkön sem”. Igaz, Novák szerint az EU-val szembeni fenntartások mértéke különböző a párton belül.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.