Pesti Srácok

Támadják a sajtót, amely bemutatta a szigetszentmiklósi "poklot"

Támadják a sajtót, amely bemutatta a szigetszentmiklósi "poklot"

Még a szigetszentmiklósi pokolról szóló ombudsmani jelentést sem hozza nyilvánosságra a hivatal „szenzitív adatok” miatt – írja a Népszabadság. A napilap szerint a sajtótól is elvárnák, hogy az azonosításra alkalmas tényeket elhallgassa. Pedig saját vizsgálati jelentésében még az alapvető jogok biztosa is azt állítja, hogy ő is a sajtóból értesült arról, hogy szüleik hosszú évekig súlyosan bántalmazták 8, 9 és 10 éves gyermekeiket. A szülők ellen büntetőeljárás indult, a gyermekeket pedig nevelőszülőknél helyezték el.

Székely László ombudsman vizsgálatában megállapította, hogy az illetékes hatóságok folyamatosan éltek „jelzési” kötelezettségükkel, jelezték a gyámhatóság felé, hogy a lakásban, ahol a gyermekek éltek, „büdös van”, „nincs fűtés”, hogy „olyan zöld volt az étel, hogy már szinte magától elindult…”. „Osztom a szociális és gyámhivatal vezetőjének álláspontját a tekintetben, hogy a gyermekekkel kapcsolatban megjelent, azonosításukra alkalmas sajtóhírek az őket ért súlyos trauma feldolgozását nagyban nehezíti, azt végső soron el is lehetetlenítheti” - írja jelentésében Székely, majd hozzátette: „Felhívom a szigetszentmiklósi gyámhivatal vezetőjének a figyelmét a gyermekek személyhez fűződő jogainak megsértése miatti perindítás lehetőségére”. A Népszabadság szerint így Székely tehát „a gyermekbántalmazási botrányt kirobbantó és a hatóságok felelősségét is felvető sajtó ellen buzdítja annak a gyámhatóságnak a vezetőjét, amely 2005 és 2012 között másokkal együtt képtelen volt az őket zaklató, bántalmazó és elhanyagoló szüleik karmaiból kiszabadítani a gyermekeket”.

A Népszabadság teljes cikke itt olvasható. Fotó: Népszabadság.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.