Pesti Srácok

Támadják a sajtót, amely bemutatta a szigetszentmiklósi "poklot"

Támadják a sajtót, amely bemutatta a szigetszentmiklósi "poklot"

Még a szigetszentmiklósi pokolról szóló ombudsmani jelentést sem hozza nyilvánosságra a hivatal „szenzitív adatok” miatt – írja a Népszabadság. A napilap szerint a sajtótól is elvárnák, hogy az azonosításra alkalmas tényeket elhallgassa. Pedig saját vizsgálati jelentésében még az alapvető jogok biztosa is azt állítja, hogy ő is a sajtóból értesült arról, hogy szüleik hosszú évekig súlyosan bántalmazták 8, 9 és 10 éves gyermekeiket. A szülők ellen büntetőeljárás indult, a gyermekeket pedig nevelőszülőknél helyezték el.

Székely László ombudsman vizsgálatában megállapította, hogy az illetékes hatóságok folyamatosan éltek „jelzési” kötelezettségükkel, jelezték a gyámhatóság felé, hogy a lakásban, ahol a gyermekek éltek, „büdös van”, „nincs fűtés”, hogy „olyan zöld volt az étel, hogy már szinte magától elindult…”. „Osztom a szociális és gyámhivatal vezetőjének álláspontját a tekintetben, hogy a gyermekekkel kapcsolatban megjelent, azonosításukra alkalmas sajtóhírek az őket ért súlyos trauma feldolgozását nagyban nehezíti, azt végső soron el is lehetetlenítheti” - írja jelentésében Székely, majd hozzátette: „Felhívom a szigetszentmiklósi gyámhivatal vezetőjének a figyelmét a gyermekek személyhez fűződő jogainak megsértése miatti perindítás lehetőségére”. A Népszabadság szerint így Székely tehát „a gyermekbántalmazási botrányt kirobbantó és a hatóságok felelősségét is felvető sajtó ellen buzdítja annak a gyámhatóságnak a vezetőjét, amely 2005 és 2012 között másokkal együtt képtelen volt az őket zaklató, bántalmazó és elhanyagoló szüleik karmaiból kiszabadítani a gyermekeket”.

A Népszabadság teljes cikke itt olvasható. Fotó: Népszabadság.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.