Pesti Srácok

A német államfő utánanéz, mi történt az Origónál

A német államfő utánanéz, mi történt az Origónál

Az Origo főszerkesztőváltása fontos ügy, és utánanéz majd, hogy mekkora ebben a német felelősség – a hírek szerint ezt ígérte meg a német államfő egy vasárnap esti budapesti vacsorán. Joachim Gauck a Kempinski szállodában találkozott Demszky Gáborral, Kenedi Jánossal, Kőszeg Ferenccel és Varga Lászlóval. A Népszabadságnak Kőszeg Ferenc számolt be a részletekről. A német nagykövetség nem közölt részleteket, arra hivatkozva, hogy a vacsora az államfő egyik magánprogramja volt.

A vasárnap esti vacsoráról a német államfő egyéb programjaival ellentétben a magyar sajtó eddig nem számolt be. A német nagykövetség csak a találkozó tényét erősítette meg a lapnak. A szűk körű vacsorán a nagykövetség és az államfő munkatársain kívül négy egykori keletnémet ellenzéki vezető, köztük Ulrike Poppe és Rainer Eppelmann is részt vett Demszkyéken kívül.

A volt főpolgármester és Kenedi János, Kőszeg Ferenc és Varga László a cikk szerint Joachim Gauck régi ismerősei. A német elnök korábban harcolt a keletnémet állambiztonsági iratok széles körű nyilvánosságáért, majd a Stasi-iratokat vizsgáló történeti hivatal elnöke volt. Gauck Nagy Imréék újratemetésének huszonötödik évfordulója alkalmából látogatott most Budapestre.

PestiSracok facebook image

Kőszeg Ferenc a találkozóról azt mondta a Népszabadságnak, hogy a német államfő felkészülten és szisztematikusan végigment a magyarországi demokrácia állapotát érintő kérdéseken. Érdeklődött az alaptörvényről, annak sűrű módosításairól, a fékek és ellensúlyok szerepét betöltő intézmények állapotáról, a média helyzetéről, az antiszemitizmus, a rasszizmus mértékéről, a Szabadság téri „emlékműről”.

Demszky Gábor tájékoztatta a német politikusokat arról, hogy a 2010 előtti kormányok munkatársaival szemben foglalkoztatási tilalom van érvényben. Kenedi János pedig arról számolt be, hogy az ’56-os Intézet önállóságának felszámolása óta semmilyen anyagi támogatást nem kap a rendszerváltás előtti állambiztonsági anyagok kutatásához –írja a nol.hu

Kőszeg Ferenc a találkozón megjegyezte: a magyarországi mobilpiacért folyó harc lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány nyomást gyakoroljon az Origo hírportál tulajdonosaira. Az államfő munkatársai a találkozó alatt szorgalmasan jegyzeteltek, a beszámolókat Joachim Gauck tudomásul vette. Az Origo főszerkesztőváltásával kapcsolatban megjegyezte: ez fontos ügy, és ígérte, utánanéz majd, hogy mekkora ebben a német felelősség.

Az Origo tulajdonosa közvetve a Deutsche Telekom, de a német konszern korábban hevesen cáfolta, hogy a Magyarországon elnyert milliárdos mobiltender „ára” lett volna a portál főszerkesztőjének eltávolítása.

A találkozó fényében különösen érdekes Joachim Gauck Terror Háza Múzeumban elmondott rövid beszéde. A Népszabadság úgy értesült, hogy az elnök eredetileg nem akart aktuálpolitikai vonatkozásokról beszélni, de végül mégis megtalálta a módját, hogy „üzenjen”.

„Nemcsak a terror jelent veszélyt a demokráciára, hanem az állami túlhatalom, arrogancia is” – fogalmazott. Gauck szerint terror nélkül is működhet az elnyomás, nem kell hozzá feltétlenül véreskezű hóhér.

A teljes cikk itt megtalálható.

Forrás: nol.hu/hvg.hu

Fotó: Geo.de

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.