Pesti Srácok

Eldőlt a Városliget sorsa

Eldőlt a Városliget sorsa

Elfogadta a városligeti építési szabályzatot a Fővárosi Közgyűlés, ezzel megvalósulhat a Liget Budapest projekt, Európa legnagyobb múzeumfejlesztési beruházása, ellenzéki képviselők szerint egyben a városligeti fák kipusztítása.

Bár többen is arra szólították fel Tarlós Istvánt, hogy mondjon véleményt a múzeumi negyed megvalósításáról, ám a főpolgármester elutasította ezt. Arra hivatkozott, hogy neki az elfogadott törvényeket nem kell véleményeznie.

Az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért képviselői is azzal érveltek, hogy az öt múzeum megépítését célzó programnak jobb helyszínt is találhattak volna, mint Európa első, tervezett közparkja. Például 1300 hektárnyi barnamezős terület áll rendelkezésre a városban hasonló beruházásokra. Baán László, a projekt miniszteri biztosa szerint szó sincs arról, hogy tönkretennék a Városligetet, ráadásul a Múzeumi negyed megvalósításával csak az az intézménytelepítés folytatódik, ami 150 éve tart. Visszautasította, hogy csökkenne a zöldterület. Az épületek most 5,6 százalékát foglalják el a Városligetnek, ami 7 százalékra emelkedik, a lebetonozott részek megszüntetésével azonban nő a zöldterület aránya.

PestiSracok facebook image

Tarlós István úgy fogalmazott: "a Városliget tönkretétele borzasztó túlzó és idétlen kifejezés".

Az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum a Petőfi Csarnok épületének helyére kerülne, a Magyar Zene Háza a volt HUNGEXPO-épületek helyét venné át. A volt Felvonulási tér burkolt felületén további három múzeum építési helye biztosított: az Új Néprajzi Múzeum, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum számára. A Közlekedési Múzeumot térszín alatt bővítenék tovább.

Forrás: MTI/Origo.hu

Fotó: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.