Pesti Srácok

Megállapodtak az uniós tagállamok a GMO-tilalomról

Megállapodtak az uniós tagállamok a GMO-tilalomról

Politikai megállapodás jött létre csütörtökön a tagállamok környezetvédelmi miniszterei között arról a jogszabály-tervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák génmódosított organizmusok (GMO) termesztését. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar agrárdiplomácia sikerének is tartja a GMO-tilalommal kapcsolatos megállapodást.

A jelenlegi szabályozás értelmében, ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az Európai Unió egészére érvényes, és a tagállamok csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott terméket. A védzáradék elvileg csak ideiglenes és nem ad tartós felmentést az adott országnak, de az így bevezetett tilalmat nehéz feloldani, mert a tagállamok legalább kétharmadának szavazata kell hozzá.

A környezetvédelmi miniszterek csütörtökön ellenszavazat nélkül, Belgium és Luxemburg tartózkodása mellett fogadták el az új javaslatot, amelyről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia a tanácsnak. A javaslatot 2010-ben mutatta be az Európai Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetről a maga olvasatát, a tagállamokat tömörítő tanácsban viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodniuk az államoknak. Az ügy így gyakorlatilag megrekedt.

PestiSracok facebook image

A javaslat akkor került ismét reflektorfénybe, amikor pár hónappal ezelőtt a tanácsnak minősített többséggel kellett volna döntenie, hogy megakadályozza egy GMO-kukorica termesztési engedélyének kiadását, de a súlyozott szavazatok és a tartózkodások miatt ez annak ellenére sem sikerült, hogy a 28-ból 23 ország ellenezte az engedély kiadását.

Az új szabályozás az engedélyezési eljárást nem érintené. A termesztési engedélyt továbbra is tagállami szinten kell kérvényeznie a gyártóknak, de uniós szinten születik meg a döntés. Az engedélyt az Európai Bizottság adhatja ki Brüsszelben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség véleménye és a szakbizottságok döntése alapján. Akkor kerülhet a tanács elé a kérdés, ha a szakbizottságok nem támogatják az engedélyt, vagy nem foglalnak állást

Az új szabályozás azonban lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy egy egyébként uniós szinten termesztésre engedélyezett GMO-t kitiltsanak a saját területükről vagy annak egy részéről. Ehhez először arra lesz szükség, hogy az engedélyt kérelmező cégnél hivatalosan jelezzék: azt szeretnék, ha az uniós engedély hatálya az adott országra nem terjedne ki. Ha a gyártó eleget tesz a kérésnek, akkor Brüsszel így adhatja ki az engedélyt. Ha viszont nem, akkor a tagállamok gyakorlatilag bármilyen indokkal korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják az engedélyezett GMO termesztését. A tervezett szöveg környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági, várostervezési, földhasznosítási és agrárpolitikai okokat említ, de a tagállamok másra is hivatkozhatnak.

Az előkészítést ismerő, nevük elhallgatását kérő szakdiplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet az uniós intézmények jogi szolgálatai szerint kiállja a nemzetközi jog próbáját, ugyanakkor nem kizárt, hogy a GMO-gyártásban érdekelt szereplők megtámadják valamilyen nemzetközi fórumon. Az érintett vállalatok pedig adott esetben az ellen is élhetnek majd jogorvoslati lehetőséggel, ha egy tagállam bevezeti a jogszabály által lehetővé tett korlátozásokat, tilalmat.

Fazekas Sándor történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a politikai megállapodást, különösen annak fényében, hogy korábban több tagállam is ellenezte a GMO-tilalmat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindvégig a GMO-k betiltását szorgalmazta, mert ahhoz, hogy meg tudja őrizni szuverenitását, valamint az egészséges környezetet és élelmiszert, "elemi érdekünk, hogy mi dönthessünk ebben a kérdésben".

A sikeres magyar GMO-ellenes fellépésnek is köszönhető, hogy sok tagállam Magyarországhoz igazította álláspontját, és szavazott igennel a javaslatra - mondta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország EU elnöksége alatt a dosszié tárgyalása során óriási előrelépést sikerült elérni: kidolgozták azt az indokrendszert, amelyre a tiltó intézkedést alapozni lehet.

Magyarország alaptörvénye kimondja: mindenkinek joga van a testi lelki egészséghez, és ezt Magyarország a többi között GMO-mentes mezőgazdasággal segíti elő.

mti

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.