Pesti Srácok

NBH-jelentés: Robbantani akartak 1992. október 23-án

NBH-jelentés: Robbantani akartak 1992. október 23-án

Az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése szerint az 1992. október 23-ai zavargásokon megjelent fővárosi és vidéki, elsősorban szkinhed, fiatalok tevékenységét, két - a nyilvánosságra hozott jelentésben kitakart - szervezet koordinálta. Kiderült, hogy az állami ünnepségsorozatra készülve több olyan intézkedést hoztak, amelyek révén az események "időben" ismertté váltak: a rendőröknek október 23. előtt sikerült lefoglalniuk fasiszta röplapokat, gyakorló kézigránátokat és azt a nagy mennyiségű robbanóanyagot is, amellyel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani.

Az 1992. október 23-ai eseményekről NBH által készített jelentést, valamint a Füzessy Tibor nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszternek írt értékelő jelentést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján hozták nyilvánosságra.

Az mno.hu május 6-án írt arról, hogy Molnár Zsolt - aki 2006 óta a szocialista párt országgyűlési frakciójának tagja, jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság elnöke - egykor együtt tüntetett szkinhedekkel. A portál egy, a 168 Óra fotósa által készített, a hetilapban megjelent fotót is közölt, amelyen a lap szerint Molnár Zsolt látható "a bőrfejűekre jellemzően fejére húzott kapucniban szkinhedekkel" Göncz Árpád egykori köztársasági elnök "elhíresült, 1992-es Kossuth téri kifütyülésén".

PestiSracok facebook image

Molnár Zsolt az MTI-nek hétfőn azt mondta: sajnálja, hogy 22 évet kellett várni a jelentés megismerésére. Ismét leszögezte: nem volt szkinhed, neve nem szerepel a jelentésben. Hozzátette: minden olyan dokumentum nyilvánosságra hozását támogatja, amely nem sért jelenlegi nemzetbiztonsági érdekeket. Reméli, hogy a kémügybe keveredett Kovács Béla jobbikos képviselő bizottsági meghallgatásának jegyzőkönyvét is megismerheti majd a közvélemény.

Az NBH jelentése többször ír szkinhed fiatalokról, csoportosulásokról. Néhány szervezetüket és általuk ismert tagokat is megneveztek, de ezeket a nyilvánosságra hozott dokumentumban kitakarták. Az NBH jelentésében leírják viszont a jellegzetes szkinhed öltözéket: bomberdzseki, kapucnis póló, baseballsapka, katonai bakancs, arcukat eltakaró kendő.

Az 1992. október 28-án készült jelentése szerint az NBH igazgatósága az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat előtt több olyan intézkedést hozott, amelyek az október 23-ával összefüggő előkészületek, illetve konkrét események időbeni megismerését eredményezték. Jelentősen megemelkedett a központi ünnepségek megzavarására utaló jelzések száma, és elsősorban szélsőjobboldali szkinhedtevékenységeket ellenőriztek, konkrét szervezeteket, embereket figyeltek meg - írták.

"Az országos szinten egyeztetett és végrehajtott koordináció eredményeként olyan információk birtokába jutottunk, amelyek neonáci beállítottságú skinhead fiatalok október 23-i Budapestre szervezett akcióinak előkészületét dokumentálták" - olvasható a jelentésben. Az NBH adatai szerint a csoportosulások célja a kormány megfélemlítése és a köznyugalom megzavarása volt, "amelyet a közelmúltban Rostockban és más német városokban lezajlott újfasiszta cselekményekhez hasonló módon a +Fehér Magyarországért+ kívántak végrehajtani". Ennek fényében a rendezvényeken több egyesült államokbeli és német újfasiszta röpcédulát akartak terjeszteni.

A jelentés szerint a fővárosi zavargásokra mintegy ezer embert - köztük egy egri és egy bécsi szkinhedcsoportot - is vártak, de a hatóságok arról is tudomást szereztek, hogy a Miskolc-Szolnok-Budapest vasútvonalon is harminc-negyven fiatal készült október 23-án a fővárosba. Kiderült, hogy a II. kerületi szkinhedek a Pasaréti tér környékén akartak verekedést provokálni a környékbeli "színesbőrűekkel" és az ott élő - a jelentésben megnevezett, de a nyilvános változatban kitakart - "hívőkkel".

A megelőző intézkedések során egy budapesti lakosnál a rendőrök röplapok és transzparensek mellett kézigránátokat, légpisztolyt, ködgyertyát foglaltak le, amelyeket - mint bevallotta - az október 23-ai rendezvényeken akart felhasználni. A jelentésben szerepelt egy olyan ember is, aki beismerte, hogy azért szerzett Pécsen nagymennyiségű robbanóanyagot, hogy október 23-án felrobbantsák a fővárosi Szabadság téri szovjet emlékművet, vagy ha az nem sikerülne, más célpontot keresnének.

A jelentés szerint a délután öt órakor a Parlamentnél összegyűlt mintegy 4000 emberből álló tömegben egymástól elkülönülve két szkinhedcsoport tagjainak megjelenését, valamint egy - a szolgálatok által ismert - szervezet vezetőjét és néhány tagját regisztrálták.

Az NBH jelentése szerint a Kossuth téren lezajlott provokáció motívumában "továbbra sem mutatható ki szándékosság", ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a megemlékezéseken megjelent fiatalok tevékenységét két - a jelentésben kitakart nevű - szervezet koordinálta.

Az értékelő jelentésben benne van az is, hogy operatív kapcsolattól származó, nem ellenőrzött információjuk szerint az október 23. utáni napokban valaki - a jelentésben kitakart illető - "felelős politikai tényezőkkel" kereste a kapcsolatot. Boross Péter akkori belügyminiszter és Morvai István politikai államtitkár elzárkózott a találkozótól. A BM sajtóosztályán pedig arról beszélt valakivel, hogy az eseményeket fideszes és MSZP-s kádergyerekek követték el, és ugyanezt hangoztatta később egy, a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában tartott rendezvényen is.

Forrás: MTI

Fotó: Mno.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.