Pesti Srácok

Túl sok az amputáció - A kórházak a lábak levágásában érdekeltek

Túl sok az amputáció - A kórházak a lábak levágásában érdekeltek

Magyarországon évente nagyjából kilencezer lábat amputálnak, és a cukorbetegek számának növekedésével ez a szám folyamatosan emelkedik. Az amputációk több mint a fele azonban elkerülhető lenne, ha az egészségbiztosító nem a lábak levágásában, hanem a megmentésükben tenné anyagilag érdekeltté a kórházakat, illetve, ha létrejöhetne az intervenciós radiológiának a szakma által évek óta szorgalmazott országos hálózata - írja a Világgazdaság.hu.

„Olyanok lábát is amputálják ma Magyarországon, akiknél ez értágítással elkerülhető lenne, ám a finanszírozás a mai napig az elavult technikákat preferálja” – állította a napokban egy konferencián Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Bánsághi Zoltán, a Magyar Kardiovaszkuláris és Intervenciós Radiológiai Társaság elnöke a Világgazdaság érdeklődésére ezt tulajdonképpen megerősítette azzal, hogy elmondta: amíg az úgynevezett intervenciós radiológia keretében végzett érmegnyitáson az alulfinanszírozottság miatt több tízezer forintos a veszteség, addig egy amputációért a kórházak többet kapnak, mint amennyibe a beavatkozás kerül.

Batthyány István, a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatának elnöke úgy fogalmazott: „nagyon nincs jól, ha jobban fizetik az amputációt, mint a lábak megmentését”. A szakember szerint a problémát csak tetézi, hogy a finanszírozás nem is teszi érdekeltté különböző kórházi osztályokat a náluk fekvő páciensek átirányításában a radiológiára, ehelyett a betegeket inkább a saját lehetőségeik között igyekeznek ellátni.

PestiSracok facebook image

Bánsághi Zoltán szerint azonban ezeknek a drámai következményekkel járó operációknak több mint a fele elkerülhető lenne, ha létrejönne az intervenciós radiológiának a szakma által évek óta szorgalmazott országos hálózata. Ehhez – amerikai adatokat alapul véve – a töredéke elegendő lenne annak, amibe össztársadalmi szinten az amputáció következményei – a kórházi kezelés, a rehabilitáció, a művégtag, a rokkantsági ellátás, a kieső munka stb. – kerülnek: az előbbi költsége csupán évi 1-1,5 milliárd, míg az utóbbi összességében évi 30 milliárd forintra rúg.

A szakma konkrét javaslata az, hogy a jelenlegi angiológiai laboratóriumok bázisán első körben hozzanak létre egy 12-13 centrumból álló országos hálózatot, amelyet később egy minden megyében 24 órán keresztül elérhető hálózattá bővíthetnének. A centrumok az „over night” szisztémát alkalmazva nem igényelnének többet három-négy ágynál, hiszen a betegek egy, legfeljebb két éjszakát töltenének bent, akinek hosszabb utónápolásra van szüksége, azt a beteget más osztályokon látnák el a továbbiakban. A centrumok létrehozásával jó esély van arra, hogy a mintegy hétszázezer cukorbeteg közül sokkal többeknél fedezzék fel még akkor az érelzáródást, amikor az az intervenciós radiológia eszközeivel orvosolható.

A teljes cikk a világgazdasag.hu-n olvasható.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?