Újra keresik a Seuso-kincsek megtalálójának gyilkosát
Nyomoz a rendőrség Sümegh József halálával kapcsolatban, aki 1976-ban megtalálta a Seuso-kincs darabjait - írja a Blikk. A bulvárlap úgy tudja, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) műkincs alosztálya emberölés gyanúja miatt folytatja a nyomozást, és most hogy a kincs több ismert része is hazatér, azt várják, azok a tanúk is beszélni kezdhetnek, akik eddig félelmükben hallgattak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma továbbra is fenntartja a 10 milliós nyomravezetői díjat annak, aki a Seuso-kincs olyan darabját szolgáltatja be, ami igazolja annak pannóniai származását.
A férfi Pápán, az építőszázadban mentőautóvezetőként szolgált. 1980-ban, négy nappal leszerelése előtt eltávozásra ment. Otthon az abc-ben csokit, cukrot vásárolt a testvére gyerekének, majd kiugrott a pincébe, ahol borozgatott. Odabent leült a pinceajtó elé és felakasztotta magát a kilincsre, két katonai derékszíjra. Legalábbis az akkori hivatalos álláspont szerint. Az egyik NB1-es labdarúgó csapat orvosa állapította meg a halál beálltát. Ő később a katonai elhárításnak azt mondta: idegenkezűséget nem tudott megállapítani, de kizárni sem.
Halála után a titkosszolgálatok emberei kiderítették, hogy hol találta két barátjával az ezüstöket és alaposan átvizsgálták a kőrszárhegyi kőbányát, de nem találtak további darabokat. Sümegh leletének nyoma veszett, hogy aztán 1990-ben Londonban bukkanjon fel egy árverésen. A pincében a helyszínelők két idegen lábnyomát is rögzítették, tulajdonosaikat azóta sem találják.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata az MTI-nek úgy reagált: az NNI a Seuso-kincsekkel összefüggésben emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. A jelenlegi nyomozás 2000-ben indult akkor felmerült újabb adatok alapján. Azóta a nyomozás folyamatos.
A Seuso-kincs néven ismert lelet a 4. században készült, 14 nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényből, valamint a kincs elrejtéséhez szolgáló rézüstből áll. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki minden bizonnyal a mai Polgárdi környékén élt és aki - vagy akinek örökösei - vélhetően egy barbár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján.
atv.hu / Blikk / MTI
