Pesti Srácok

Veszélyben az ügyvédi titok védelme?

Veszélyben az ügyvédi titok védelme?

A büntetőeljáráshoz nem kapcsolódó aktákra is rátette a kezét a Budapesti Nyomozó Ügyészség egy olyan ügyben, amely egy ügyvéd és egy volt adóhivatali vezető ellen folyik – írja a hvg.hu. A portál szerint az eset nem egyedi: az ügyészség olykor olyan aktákat is magával visz, melyekről tudható, hogy az adott ügyhöz semmi közük nincs. A Budapesti Ügyvédi Kamara szerint az ügyvédi titok védelme minden mást megelőz, még a nyomozás érdekeit is, ezért gondoskodni kell arról, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő.

A lap úgy tudja, több ügyfél visszavonta a megbízását attól az ügyvédi irodától, amelynek egyik tagjával szemben büntetőeljárás indult, a Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig olyan aktákat is magával vitt az irodából, melyek az ügyhöz semmilyen módon sem kötődtek.

Idén áprilisban többen beszámoltak arról, hogy hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt őrizetbe került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik osztályvezetője és egy budapesti ügyvéd. A Budapesti Nyomozó Ügyészség gyanúja szerint a pénzügyőr nyolc esetben kért le gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, főként a tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó adatokat a NAV az információs rendszeréből, hogy azokat jogszerűtlen módon kiadja az ügyvédnek. Az ügyvédi irodában megtartott házkutatások során az ügyészek számos okiratot, illetve számítástechnikai eszközt foglaltak le, amelyek – az ügyészség közleménye alapján – alátámasztották a bűntettek elkövetésének gyanúját. A pénzügyőr és az ügyvéd is előzetes letartóztatásba került. Utóbbi védője, Kertész Gusztáv a hvg.hu-val közölte, hogy a lefoglalt negyven akta túlnyomó részének semmi köze nincs a büntetőeljáráshoz, hiányuk viszont hatalmas gondokat okoz, mert az ügyvédi iroda nem tudja ellátni az ügyeket. „Mindezzel pedig sérül az ügyfél védelemhez való alkotmányos joga.”

PestiSracok facebook image

Kertész Gusztáv megjegyezte, kérték, hogy a szükséges dokumentumokat legalább másolatban adják ki, de a nyomozás érdekeire hivatkozva ezt az ügyészség megtagadta. Az ügyvéd szerint nem tudni, mi történik ezekkel az aktákkal, de szerinte ezek megismerése jogszerűtlen. „Találhatóak bennük személyes feljegyzések az ügyféltől vagy védekezési taktikák, amelyekhez az ügyészeknek semmi közük, azok az ügyvédi titok részét képezik.”

Kertész előzetes letartóztatásban lévő védence sérelmezte az is, hogy a társas ügyvédi iroda másik tagjánál is hasonlóan jártak el a házkutatás során. Szerinte kérdéses, mennyire bízhat meg ezek után az ügyfél abban, hogy az ügyvédjére bízott titkok nem kerülnek illetéktelen kezekbe az övéhez hasonló eljárások során. Mindenesetre a bíróság törvénysértőnek találta a „random” lefoglalási módot, „melynek keretében vittek mindent, ami a kezükbe került”, ezért kötelezte az ügyészséget az ügyhöz nem tartozó iratok azonnali visszaadására, mondta a hvg.hu-nak az ügyvédi iroda másik tagja. „A tőlem 'őrzésbe vett' pendrive-okat, a laptopokat vissza is kaptuk, igaz, az azokat tartalmazó lezárt borítékokat jogtalanul felnyitották arra hivatkozva, hogy nem tudták, mi van bennük, pedig azokról tételes jegyzőkönyvek készültek.” – tette hozzá.

A történtekről, az ügyészség hozzáállásáról tájékoztatták a Budapesti Ügyvédi Kamarát is. Annak elnökhelyettese, Hegedűs László elmondta a hvg.hu-nak, hogy külön megbeszélést tartottak arról, hogy a kamara tegyen-e feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, de aztán megállapodtak abban, hogy az ügyben az érintett ügyvéd lépjen fel az ügyészséggel szemben, ha akar.

A portál megkérdezett az esetről több ügyvédet is: mint ahogy Hadnagy József elmondta, az ügyvédi titoktartásnak szigorú szabályai vannak, nem véletlen, hogy megsértése esetén a kamara fegyelmit indít az azt elkövető kollégával szemben. „Ez egy bizalmi állás, ahol az ügyfél mindent elmondhat a védőjének. Amennyiben pedig az aktáját egy másik bűncselekmény miatt elviszik úgy, hogy ahhoz az eljáráshoz az ő ügyének semmi köze, olyan, mintha a gyóntatófülkébe lehallgatókészüléket tennénk.

A teljes cikk itt megtalálható.

Fotó: Portfolio.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.