Pesti Srácok

Ma is buktak a bankok a devizahiteles háborúban

Ma is buktak a bankok a devizahiteles háborúban

A Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán Csonka Balázs bíró elutasította a Milton Hitelezési Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság, a magyar állam ellen.

Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a szerződések - főleg a hosszú távúak - egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az érték-egyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia.

A bíró az államot képviselő ügyvédi iroda 2 millió 828 ezer forintos - a szerződése alapján számított és kért - munkadíját túlzottnak tartotta és azt 500 ezer forintban állapította meg.

PestiSracok facebook image

Hétfőn a K&H Bank, az MKB és a Milton próbálta bebizonyítani a bíróságon, hogy nem volt tisztességtelen az összes kamatemelésük. A K&H kontra magyar állam devizahiteles perben a Fővárosi Törvényszék szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A törvényszék egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztésére és arra irányult, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió Bíróságához.

Ismert, ma jár le a keresetek benyújtásának végső határideje, péntekig 19 bank és 38 egyéb intézmény adott be keresetlevelet.

Az első, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.