Pesti Srácok

Negyven év után kegyelmet kaphatnak a tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözők

Negyven év után kegyelmet kaphatnak a tényleges életfogytiglanra ítélt bűnözők

Negyven év után automatikusan, hivatalból indulna kegyelmi eljárás a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. Erről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Az államtitkár szerint a minisztérium egy erre vonatkozó javaslatot nyújt be a kormánynak. Ennek értelmében egy bírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálná meg negyven év után a kegyelemre való alkalmasságot.

Répássy Róbert szerint ez nem jelenti azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet majd az elítélt. A testület előterjesztésével egyet kell majd értenie a köztársasági elnöknek is. Ebben az esetben egyszerűen törölnék azt a korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra, vagyis 40 évnél később, de szabadlábra kerülhetne az elítélt.

Répássy szerint nem lenne szükség alkotmánymódosításra, és a bíró továbbra is dönthetne úgy, hogy örökre elzárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, viszont lesz lehetőség a felülvizsgálatra. Ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

PestiSracok facebook image

A lépés válasz a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletére, amelyben a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt marasztalták el Magyarországot. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében állapította meg, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.

Répássy szerint a strasbourgi döntésből nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet. A törvényt még ebben az évben elfogadhatják, és a jövő évtől életbe léphet.

Forrás: MTI

Fotó: atv.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.