Az amerikai legfőbb ügyészhez fordult Polt Péter
Lépett az ügyészség: az Egyesült Államok legfőbb ügyészéhez, illetve a budapesti nagykövetség ideiglenes ügyvivőjéhez fordult Polt Péter legfőbb ügyész az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a megkeresésben - amely nem azonos a bűnügyi jogsegélyegyezmény szerinti jogsegélykérelemmel - a magyar legfőbb ügyész az érintett üggyel kapcsolatos minden olyan adat átadását kérte, amelyet a vonatkozó jogszabályok lehetővé tesznek.
A magyar legfőbb ügyész és az ügyészség bármilyen további információ birtokában haladéktalanul megteszi a törvényben előírt szükséges lépéseket - emelte ki az ügyészségi közlemény.
Polt Péter a két kormány között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelemben kialakított együttműködés fokozásáról szóló, 2008-ban aláírt megállapodás 11. cikke alapján kereste meg Eric H. Holdert, az Egyesült Államok legfőbb ügyészét és André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt.
A Legfőbb Ügyészség közleményében hangsúlyozta: a magyar kormány és az Egyesült Államok kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1994-ben kötött szerződés kihirdetéséről szóló 1997-es törvény alapján az Egyesült Államoktól bűnügyi jogsegély csak egy már folyamatban lévő konkrét büntetőügyben kérhető, a tényállás, a rendelkezésre álló és a jogsegély révén beszerezni kért bizonyítékok részletes ismertetésével.
A legfőbb ügyészt egy országgyűlési képviselő kérdezte az ügyről. Polt Péter írásbeli válaszában kifejtette, hogy büntetőügyben nyomozás elrendelésének alapjául az szolgálhat, ha a hatóságok feljelentés vagy más hivatalos úton olyan konkrét magatartásról szereznek tudomást, amely valamely bűncselekmény gyanúját kelti. Az ügyészi szervekhez feljelentés nem érkezett, és sem az amerikai féltől, sem más forrásból nem kaptak olyan információt, amely a hatályos büntetőjogszabályok alapján az eljárás megindításához, vagy feljelentéskiegészítés elrendeléséhez vezethetett volna - olvasható az ügyészségi tájékoztatásban.
Mint írták: a sajtóban megjelent hírek alapján az ügyészség az elmúlt időszakban széles körű iratvizsgálatot folytatott, amelynek eredményeként azt állapította meg, hogy nincs olyan folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy, amellyel konkrétan azonosítani lehetne olyan eseteket, amelyekre a kitiltások vonatkozhatnak.
Az ügyészségen tehát nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegélykérelmet lehetővé tenné. Ezen adatok hiányában új nyomozás sem rendelhető el - hangsúlyozták.
Kitértek arra is, hogy Magyarország ügyészsége és a legfőbb ügyész következetesen és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fellép valamennyi bűncselekmény, így a társadalomra különös veszélyt jelentő korrupciós cselekményekkel szemben.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén azt mondta: a beutazási tilalom ügye rányomta a bélyegét a magyar-amerikai kapcsolatokra, ettől elvonatkoztatva azonban azok kitűnőek, hiszen két baráti nép szoros, szövetségesi együttműködéséről van szó.
Az államtitkár felidézte: október 6-án André Goodfriend megkereste a tárcát, és arról tájékoztatta, hogy az amerikai kormányzat úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgárt nem engednek be az Egyesült Államokba, mert korrupciós gyanú merült fel velük kapcsolatban. A nevüket, beosztásukat azonban nem árulta el.
Mivel egy hétig nem jutottak érdemi információhoz, október 13-án Szijjártó Péter miniszter bekérette az ügyvivőt, és személyesen kért tőle tájékoztatást, de az amerikai diplomata csak megerősítette azt, amit korábban elmondott - emlékeztetett. Elmondta, ahhoz, hogy felléphessenek az ügyben, október 17-én átadtak egy szóbeli jegyzéket André Goodfriendnek, hogy ha megalapozottak az információik, azokat adják át, de az ügyvivő azt mondta, hogy ez továbbra sem áll szándékukban. Érdemi előrelépés tehát nem történt az ügyben - tette hozzá Magyar Levente.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ha az amerikai hatóságok rendelkeznek az általuk feltételezett gyanúsítottak nevével és bizonyítékokkal, bűnügyi jogsegély keretében adhatják át azokat a magyar hatóságoknak. Az igazságügyi miniszter azonban csak akkor fordul ilyen jogsegélykérelemmel az Egyesült Államokhoz, ha a bíróság keresi meg a tárcát, a nyomozási szakaszban pedig a legfőbb ügyész élhet ezzel a lehetőséggel - magyarázta. Hozzátette: tudomása szerint ez még nem történt meg az ügyben.
MTI / MTI Fotó
