Pesti Srácok

Hende: mindhalálig a hazát szolgálta a tizenhárom honvéd tábornok

Hende: mindhalálig a hazát szolgálta a tizenhárom honvéd tábornok

Az Aradon kivégzett tizenhárom honvéd tábornok vérbeli katona volt, kitűnően értették mesterségüket, személyesen adtak példát mindarra, amit elvártak embereiktől, a hazát szolgálták mindhalálig - emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten, a Batthyány-mauzóleumnál mondott ünnepi beszédében.

Hende Csaba kiemelte: a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve azt sem felejtjük el, hogy a magyar nemzet újjászületett azáltal, hogy hajlandó volt harcolni a közös jogok védelmében. A honvédelmi miniszter felidézte: a Batthyány-kormány kiváló politikusai rohamléptekben építették ki a magyar államot. A kezdetben a honvédelmi tárcát is felügyelő Batthyány irányításával nyár végére felálltak az első honvédzászlóaljak, amelyek már szeptember végén "jelesre vizsgáztak" Pákozdnál. Gróf Batthyány Lajos mindig a béke és a megegyezés útját járta - mondta a Hende Csaba, hozzátéve: tárgyalni indult, de nem hallgatták meg, letartóztatták, majd "gyáva és aljas módon kivégezték" az osztrákok. Hende Csaba úgy fogalmazott: a nemzet sohasem felejtette el hőseit. Nevük mindig a szabadságot jelentette, és reményt adott a legsötétebb órákban is - mondta, hozzátéve: a jelenlegi nemzedék feladata, hogy felhasználva a kor által nyújtott lehetőségeket, megtalálja a gyarapodás, a továbblépés útjait mindenki számára. "Így jöhet létre az az erő, a szabadság ereje, amely minden időben képes megtartani a nemzetet" - emelte ki a miniszter, hozzáfűzve: "mindenkivel szövetkezünk a jó akarat, a kölcsönös érdek és a közös értékek szellemében, de senki által sem hagyjuk magunkat kihasználni, vagy önös érdekek nevében leckéztetni".

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezés a történelmi zászlók bevonulásával kezdődött. Majd néma főhajtással Magyarország első miniszterelnökének emlékhelyénél koszorút helyezett el a kormány nevében Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Köztársasági Elnöki Hivatal nevében Haszonicsné Ádám Mária főigazgató, és az államfő szárnysegédje, Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János (KNDP) alelnök. Koszorúzott Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Benkő Tibor vezérkari főnök is. Déltől rendhagyó történelemóra keretében, a rendezvényen részt vevő mintegy ezer középiskolás diák - történelmi áttekintést nyújtó kísérő vezetésével - a korszakhoz kapcsolódó emlékeket bemutató, hét állomásból álló sétán vehetett részt a Fiumei úti Sírkertben. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az ugyanezen a napon Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. Az erről szóló rendelet értelmében - az iskolákban is megemlékezéseket tartottak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Fotó: honvedelem.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?