Hetek: CIA akciótól tartanak a Fideszben
Csehországban egy korrupciós ügy miatt gyanús körülmények között bukott meg tavaly a kormány. Az ügy mögött titkosszolgálati akciót is sejtettek prágai lapok, a cseh szocdemek szerint egyenesen a CIA buktatta meg Necas kormányát A Hetek értesülése szerint vannak olyanok hangok a Fideszben, miszerint a kitiltási botrány mögött hasonló szándékok húzódhatnak meg.
Úgy sikerült listabotrányba keveredni az Egyesült Államokkal, hogy az amerikaiaknak igazából nincs egy összefüggő „magyarellenes” listája. A helyzet drámaiságát azonban jól tükrözi, hogy az elmúlt években „meghidegült” magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát – írja a Hetek a kitiltási ügyről készült cikkében. A diplomaták általában arról ismertek, hogy nem fogalmaznak élesen, közhelyeket pufogtatnak, és kerülik a konfrontációt, ami miatt sokak szemében a külügyi vonalon dolgozók a semmit mondás művészei. André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője azonban az előbbi szinten túllépve, a diplomáciában szokatlan konkrétsággal állítja, hogy saját maguk által gyűjtött információval rendelkeznek a magyar kormányzati tisztségviselők, minisztériumi tisztségviselők és kormányzati emberek korrupciós jellegű ügyeiről. Goodfriend láthatóan erős felhatalmazással bír a főnökei részéről, hogy – pestiesen szólva – „beleálljon” a témába, és ha szükséges, nyugodtan mondhat olyanokat, amelyek a magyar kormánynak kellemetlenek.
Ennek az a jelentősége, hogy a George W. Bush elnök által 2004-ben aláírt, 7750-es számú „kleptokrácia-ellenes” proklamációra hivatkozva több magyar állampolgárt tiltottak ki az Egyesült Államokból. Pontosabban nem kitiltották őket, hanem közölték velük, hogy már nem érvényes a beutazási engedélyük az USA-ba. Ezt a fegyvert, a 7750-es proklamációt azonban nagyon ritkán használja az amerikai politikai elit, ezért okozott megdöbbenést, hogy Magyarország, illetve magyar személyek esetében miért nyúlt ehhez az eszközhöz Washington. Az ügy súlyát tovább növeli, hogy a klauzula alkalmazásáról nem egy „sima” külügyi alkalmazott dönt: az amerikai külügyminiszter környezetében mondják ki a végső szót. A „kitiltottak” neve nem ismert, a magyar sajtó találgatásai szerint adóhatósági vezetők és a Fidesz-kormány munkájában meghatározó befolyással rendelkező tanácsadók is szerepelhetnek a listán. A Hetek értesülései szerint egyébként nem létezik egy konkrét lista, a „kitiltások” egyes személyek ügyeire szólnak, és így az sem biztos, hogy a tíznél kevesebb érintett egy összefüggő ügy miatt lett persona non grata Amerikában.
Az előbbiek miatt csak találgatások vannak arra, hogy az amerikai külügy miért járt el ilyen drákói szigorral. A Hetek munkatársa elmúlt napokban több közéleti szereplővel és politikai tanácsadóval beszélgetett arról, hogy mi történhetett, amiből több lehetséges, olykor egymást is kioltó forgatókönyvet tudott összerakni. A magyar politikai elitben elterjedt vélemény, hogy Washingtonban megelégelték a magyar kormány politikáját, s talán az Orbán-kormány átlépett egy olyan vörös vonalon, amit már nem hagyhatnak szó nélkül. Erre a teóriára a legtöbbet idézet nyilatkozat Victoria Nulanddé, az amerikai külügy Európáért felelős államtitkáráé, aki minap az Európai Politikai Elemző Központ konferenciáján azt mondta: „Még olyan országokban is, amelyek élvezik a NATO- és az EU-tagság előnyeit, találunk olyan vezetőket a térségben, akik úgy tűnik, elfelejtették azokat az értékeket, amelyen ezek az intézmények alapulnak.” Majd hozzátette: „Azt kérdezzük ezektől a vezetőktől: hogyan tudnak éjjel úgy aludni a NATO-szerződés 5. cikkének takarója alatt, hogy közben az illiberális demokráciát erőltetik, felszítják a nacionalizmust, korlátozzák a sajtószabadságot, és démonizálják a civil társadalmat?” Az amerikai államtitkár ezekről a vezetőkről azt is megjegyezte, hogy védelmezik korrupt tisztségviselőiket az igazságszolgáltatástól, megkerülik a parlamentjüket, ha az számukra úgy kényelmes, és piszkos energiaüzleteket kötnek.
Az USA beléphetett a magyar belpolitikába?
Talán az illiberális jelző miatt nem túlzás azt gondolni, hogy az amerikai politikus Orbán Viktorra (is) utalt. A fideszes politikusok egyébként már régóta úgy gondolkodnak, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években a politikai ellenfeleiket támogatta, így leginkább Bajnai Gordont, illetve – korábban – az LMP-t. Befolyásos kormánypárti politikusokkal beszélgetve egyébként úgy tűnt, hogy nyáron a miniszterelnök illiberális államról szóló előadására érkező nyugati sajtókritikák mögött is nyomásgyakorlást véltek felfedezni. Ezen cikkek egy része azonban szerintük annyira túlzó volt, hogy éppen az Amerika-ellenességet és az Egyesült Államokkal szembeni csalódottságot fokozta a jobboldali elitben. Nem mellesleg, előfordult, hogy egy-egy háttérbeszélgetésen a Fidesz egyik meghatározó politikusa burkoltan annak a vélelmének adott hangot, hogy az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületének tetején olyan technikai eszközök lehetnek, amelyekkel a közelben található kormányzati épületekben zajló munkát „hallgathatják” le.
A botrány kapcsán két értelmezéssel is találkozott a lap munkatársa. Az egyik szerint az amerikaiak így kívántak üzenni a magyar elitnek, hogy az oroszok felé való egyre nagyobb nyitást nem tartják részükről elfogadhatónak. Mint ismeretes, a magyar kormány 3000 milliárdos kikiáltási áron kívánja orosz segítséggel bővíteni a paksi atomerőművet, illetve piaci pletykák szerint nagyon intenzív és egyre szorosabb a Fidesz-közelinek tartott üzletemberek tevékenysége az orosz energiapiacon. A másik olvasat szerint az Egyesült Államok látva, hogy Magyarországon nincs ellenzék, belépett a magyar belpolitikába, és egy csali korrupciós üggyel közéleti szereplőket húzhatott csőbe. Ilyenre és ehhez hasonlóra például tavaly Csehországban, az amúgy addig népszerű Petr Necas kormánya idején kerülhetett sor. A cseh sajtóban mindössze találgatások születtek arról, hogy a temelini atomerőmű 2. és 3. blokkjának mintegy 3000 milliárd forintos megépítése mekkora, a politikára is ható „lobbierőt” mozgatott meg. A két leginkább esélyes pályázó ugyanis az orosz–cseh MIR-1200 konzorcium és az amerikai-japán Westinghouse cégcsoport voltak. A cseh szocdemek szerint egyenesen a CIA buktatta meg Necas kormányát, míg jobboldaliak az orosz medve kezét sejtették a háttérben.
Forrás: atv.hu/Hetek
Fotó: privátkopo.hu
