Pesti Srácok

KEHI: rendszeresen sikkasztottak a hökösök

KEHI: rendszeresen sikkasztottak a hökösök

Feketekasszát működtetnek és zsebre dolgoznak a diákvezetők – ez derül ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentéséből. A Kehi azután kezdte vizsgálni a hallgatói önkormányzatok működését, hogy az egyik egyetemen a rendezvények után csak részben számoltak el a belépőjegyek árával a hökösök: előfordult, hogy harminc- helyett hárommillió forintot utaltak át az egyetemnek. A Célpont ráadásul azt is kiderítette, hogy a diákvezetőknek több fizetés jár, mint a tanársegédeknek.

Nemcsak a gólyatáborokban elkövetett erőszak miatt indult vizsgálat az egyetemeken. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az elmúlt években huszonhét állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrizte. A jelentés szerint több egyetemen a helyi hallgatói önkormányzatok zsebre dolgoznak. A Nyíregyházi Főiskolán például jutalom, célprémium és kulturális ösztöndíj címén a támogatás 86 százalékát ítélték maguknak a hökös vezetők. A Corvinuson pedig három évig úgy szerveztek rendezvényeket, hogy nem utaltak pénzt az egyetemnek a jegybevételek után. De amikor utaltak, akkor is csak a bevétel tizedét, a többit elrakták. „Pont kint voltunk az egyik egyetemnél helyszíni ellenőrzésen, amikor a hallgatói önkormányzat a soron következő rendezvényére az aulában értékesítette a jegyeket. Ott az ellenőr kollégáim szeme láttára a hallgatói önkormányzat több mint húsz jegyet értékesített úgy, hogy egyetlenegynek a bevételét sem ütötte be a pénztárgépbe” – mondta Bőcz Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kabinetfőnöke.

A bulik mellett saját kényelmükre is ügyeltek a diákvezetők. Évente új számítógépet vettek maguknak – az egyetem pénzén. A Corvinus egykori gazdasági főigazgatója szerint ráadásul még saját bankkártyát is kaptak az egyetemi vagyonhoz. „Sok esetben találkoztam abc-ben való beszerzéssel: két zsemle, három kifli, egy liter tej beszerzése a kincstári kártya terhére. A legextrémebb az volt, amikor egy kondom beszerzésről hoztak számlát” – mondta Rózsás Péter.

PestiSracok facebook image

Körösparti Péter (képünkön), a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke örök egyetemista. 15 éve jár egyetemre, ötödik diplomáját szerzi. A zsebre tett pénz mellett hivatalosan is jár neki fizetés, HÖOK-ös elnökként kétszer annyi, mint egy tanársegédnek.

HírTV / Célpont / fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.