Magyar-amerikai diplomáciai botrányról ír a The New York Times

A The New York Times is beszámolt a diplomáciai botránnyá dagadó korrupciós-kitiltós ügyről. Az amerikai fél szerint csak véletlen, hogy éppen Szijjártó Péter washingtoni útja előtt robbant a bomba. Balázs Péter volt külügyminiszter pedig arról beszélt, a szövetségi rendszeren belül nagyon súlyos szankciónak tartja a magyar kormánytisztviselők kitiltását és nem is hallott még ilyen amerikai intézkedésről más NATO-tagállammal szemben. Szerinte a washingtoni lépés annyiban párhuzamba állítható a hasonló, orosz állampolgárokkal szembeni szankciókkal, hogy azok is „jelképes és igen erős figyelmeztetések” voltak.

Diplomáciai botránnyá fajult a hat magyar köztisztviselő kitiltása az Egyesült Államokból, ami egy újabb jele annak, hogy egyre nő a feszültség a két ország között – írta a tekintélyes amerikai The New York Times. Az amerikai diplomaták már több mint tíz éve nyomon követik a korrupciót Magyarországon, és a „helyzet egyre romlik” – idézte a lap M. André Goodfriend amerikai ügyvivőt.

„A helyzet, ha minden így folytatódik, lehetetlenné teszi, hogy szövetségesekként dolgozzunk együtt. Ezt szeretnénk elkerülni” – idézte az amerikai ügyvivőt a lap, megjegyezve, hogy nincs állandó nagykövete az Egyesült Államoknak hazánkban. Ugyan a magyar kormány azt követeli, hogy Washington hozza nyilvánosságra a korrupcióval kapcsolatos bizonyítékokat, erre eddig nem került sor, az ügyvivő pedig azt hangsúlyozta, hogy sokkal fontosabb lenne egy nyílt társadalmi vita a magyarországi korrupcióról.

A lap amerikai forrásokból egyébként úgy értesült, hogy a vízumbotrány csak véletlenül robbant Szijjártó Péter frissen kinevezett külügyminiszter és Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai ügyekért felelős vezető diplomatájának találkozója előtt. Nuland egyébként még október 2-án egy washingtoni konferencián Orbán Viktorra utalva arról beszélt, hogy miként képesek ezek a vezetők „a NATO ötödik cikkelyének takarója alatt aludni, miközben napközben az 'illiberális' demokráciát sulykolják; felkorbácsolják a nacionalizmust; korlátozzák a szabad sajtót; vagy mértéktelenül negatív színben tüntetik fel a civileket?” Az amerikai lap arra is rámutat, hogy Szijjártó és Nuland találkozójával párhuzamosan az Európai Parlamentben is téma lesz a budapesti politikai helyzet.

Feltehetően nem most dőlt el, hogy ilyen kemény lépést tesz Washington az Orbán-kormánnyal szemben. Az amerikaiak ugyanis már évek óta figyelmeztetik a magyar kormányt, hogy elégedetlenek Orbán Viktor politikájával. Az aggodalmaknak először Hillary Clinton külügyminiszter adott hangot: 2011 nyarán még csak finoman üzent: budapesti látogatásán azt hangsúlyozta, hogy a kormányok és a civil szervezetek feladata a demokrácia terjesztése. Minden demokratikus országnak, így az Egyesült Államoknak és Magyarországnak is fontos a saját intézményeinek továbbépítése, és nem hagyhatjuk, hogy a már működő demokráciák visszalépjenek a fejlődés útján - mondta nyáron az amerikai diplomácia vezetője.

Néhány hónappal később már levelet is kapott Orbán Viktor: Hillary Clinton decemberben írásban fejezte ki aggodalmait a magyar demokratikus intézményrendszer szisztematikus leépítésével kapcsolatban. 2014 elején újabb figyelmeztetést kapott a kormány, ezúttal John McCain szenátor üzente budapesti látogatásán azt, hogy a magyar demokráciával kapcsolatos aggodalmakat komolyan kell venni. Orbán Viktor tusványosi beszédét követően Bill Clinton egykori elnök az Egyesült Államok egyik legnézettebb talkshowjában ekézte Orbán Viktort, a tekintélyelvű kapitalista modellek közé sorolva Magyarországot.

Szeptember végén, a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán maga az amerikai elnök, Barack Obama is beszólt: mások mellett Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette. Október 2-án pedig Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai ügyekért felelős vezető diplomatája egy washingtoni konferencián bírálta Orbán Viktort.

Balázs Péter: nagyon súlyos szankció a kitiltás

Szövetségi rendszeren belül nagyon súlyos szankciónak tartja a magyar kormánytisztviselők kitiltását és nem is hallott még ilyen amerikai intézkedésről más NATO-tagállammal szemben Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a washingtoni lépés annyiban párhuzamba állítható a hasonló, orosz állampolgárokkal szembeni szankciókkal is, hogy azok „jelképes és igen erős figyelmeztetések.” „Bizonyos személyeket vett célba az Egyesült Államok, de rajtuk keresztül a kormányzatot figyelmezteti. Ráadásul, ellentétben a magyar kormányzattal, finom különbséget tesz az ország és kormány között: azért van személyekre kihegyezve, mert azokat bünteti, akik ezért a kormányzatért felelnek” – mondta az atv.hu-nak a volt külügyminiszter, aki szerint több körülmény is hozzájárulhatott az amerikai lépéshez.

Orbán Viktor miniszterelnök lépései messze túlmennek azon, amit a NATO bármely tagjától eltűrne - sorolta az elsőt Balázs Péter, aki szerint a magyar kormány többször megkapta már, hogy a NATO ötödik cikkelyével takarózik, miközben igyekszik kimozdulni. Az illiberális demokrácia erőltetése, a demokratikus modell, a transzatlanti család értékrendjének a megtagadása a másik körülmény a volt külügyminiszter szerint. „A kormányfő bejelentette, hogy más típusú államot szeretne kiépíteni, és tökéletes harmónia van a tusványosi beszéde és a gyakorlat között” - tette hozzá Balázs Péter.

A harmadik körülmény pedig az, hogy miközben a politikai közép és baloldal felé teljesen zárt a kormány, a szélsőjobbal átfedésben dolgozik, „olykor annak kottájából játszik” - mondta Balázs Péter. A volt külügyminiszter szavaival egybecseng, hogy a Simon Wiesenthal Központ szintén megjelölte a Jobbik térnyerését az okok között. „A Jobbik megnövekedett politikai hatalma komoly negatív hatással lesz Magyarországnak az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolataira, és a már eddig is megtépázott képre, miszerint az országban korlátozott a demokrácia” - áll a központ közleményében. Balázs Péter szerint a felsorolt körülmények közül akár kettő is elég ahhoz, hogy lépésekre kerüljön sor egy szövetséges országgal szemben.

Forrás: atv.hu