Merkel visszaszólt Cameronnak
Brüsszelben új módszerek alapján átszámolták a tagállamok GDP-jét, az eredmények szerint Nagy-Britannia gazdasága még annál is jobban teljesít, mint eddig hitték. Az unió ezért kétmilliárd eurót követel a britektől. Cameron brit miniszterelnök nem akar fizetni, Angela Merkel azt mondta neki, Londonnak számítania kellett volna a pótlólagos fizetési igényre.
Az EU közölte a brit kormánnyal, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének statisztikai elszámolásában eszközölt (főleg a láthatatlan gazdaság egyes elemeit bevonó) változtatások miatt Nagy-Britannia 1,676 milliárd fontnak megfelelő egyszeri összeget köteles befizetni az EU-költségvetésbe. A szigetország gazdasága ugyanis az új adatok szerint még annál is jobban teljesített, mint eddig számolták. Az Európai Bizottság által most követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra.
David Cameron miniszterelnök azt mondta, hogy London nem fogja kifizetni ezt az összeget. Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU-csúcs zártkörű megbeszélésén különösen nyers hangnemben odavetette Cameronnak, hogy a brit kormányt nem érhette meglepetésként a pótlólagos befizetési igény, és Londonnak fel kellett volna készülnie rá. Francois Hollande francia elnök is felszólította Cameront, hogy tartsa be a játékszabályokat, mondta el egy uniós tisztviselő a Financial Timesnak.
Az átdolgozott elszámolási szabályok alapján messze Nagy-Britanniát sújtaná a legnagyobb pótlólagos befizetési kötelezettség, a Brüsszel által követelt összeg ugyanis az éves brit EU-költségvetési hozzájárulás 20 százalékának felel meg. Londonban csak fokozza az indulatokat, hogy mások mellett Franciaország és Németország is visszatérítést kap ugyanezen felülvizsgált elszámolási rendszer alapján. Sir Malcolm Rifkind egykori brit külügyminiszter nevetségesnek minősítette azt az elvárást, hogy London hirtelenjében fizessen be 2 milliárd eurót. Sir Malcolm az uniós statisztikai hivatal baklövésének nevezte az ügyet, és hozzátette: az Európai Bizottság jellemző módon nem mérte fel előzetesen az ügy politikai jelentőségét. Rifkind szerint mindazonáltal várható, hogy valamilyen ésszerű kompromisszum születik a vitában.
Forrás: MTI
