Pesti Srácok

Újra a magyar demokráciáért aggódtak az Európai Parlamentben

Újra a magyar demokráciáért aggódtak az Európai Parlamentben

Ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben. A liberálisok az igazságszolgáltatás függetlenségét és a média szabadságát kérdőjelezték meg, a néppárti és konzervatív képviselők szerint viszont egyetlen tagország sem szolgál rá a kioktatásra, az Európai Parlamentnek pedig nem a bíráskodás a feladata.

Az eddigieknél határozottabb fellépést és kevesebb jogászkodást követelt Magyarország ellen az Európai Parlamenti vitanapon a holland liberális képviselő, Sophie in 't Veld. A politikus azt hangoztatta, nem az egyes magyar törvényekkel van gond, hanem azok összességével, mivel az előírások összességében a pluralizmus ellen hatnak. „Magyarországon a probléma nem csak egy konkrét jogszabály. Nem arról van szó, hogy a magyar kormány nem tartaná be az európai szerződéseket. A probléma az az, hogy van egy csomó olyan törvény, amelyek egyenként nem sértik meg ugyan az európai jogot, de hatásukban mégis problémát okoznak. Például az ellenzéki politikai pártokról, a médiáról, a jogrendszerről, az oktatásról beszélünk, a civil társadalomról” – mondta a liberális EP-képviselő.

A Demokratikus Koalíció képviselője már súlyos magyar jogsértéseket emlegetett. „Illiberális demokráciát építeni az európai közösségben, az fából vaskarika, az nem fog sikerülni. Szeretném mondani, hogy az a szembenállás, amit ez a kormány produkál, az az európai közösségnek is a problémája. Itt nem Magyarország problémájáról van szó, itt egy európai tagállamnak a súlyos jogsértéseiről van szó. Éppen ezért azt gondolom, tisztelt kolléga, hogy ez a vita ide tartozik, ebbe a házba” – fogalmazott Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

PestiSracok facebook image

Az MSZP és a DK közös delegációjának új vezetője azt hangoztatta, nem a szociáldemokraták kezdeményezték az újabb vitanapot. Ujhelyi István azt mondta, nem tartja magukat hazaárulónak csak azért, mert nem értenek egyet az Orbán-kormánnyal. „Önök olyan magyar jogszabályokat hoztak, olyan alkotmányozást csináltak, aminek köszönhetően sem az ügyészség, sem a magyar média, az Alkotmánybíróság nem végezheti el azt a dolgát, amit egy normál demokráciában kellene. Ezért van ma még többségük, de nem sokáig lesz ilyen, 2018-ban változni fog a helyzet” – szögezte le Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.

Szájer József szerint a több választáson is vesztes baloldalnak elsősorban az a gondja, hogy az Orbán-kormány az elmúlt évek alatt eredményeket ért el, és a közteherviselést mindenkire kiterjesztette. „Önök azt mondják, hogy sérült a sajtószabadság, de azt értik alatta, hogy a magyar állam egységesen megadóztatta a reklámpiacot, és ezt az a tévécsatorna sem úszta meg, amely eddig trükkökkel kibújt a közterhek alól. Önök azt mondják, hogy a magyar kormány zaklatja a civileket, de azt értik alatta, hogy az önök nézeteit valló alapítványok büntetlenül megsérthetik a pénzügyi szabályokat. Önök azt mondják, hogy Orbán Viktor nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, de igazából az a bajuk, hogy vállalja, hogy kereszténydemokrata, és nem liberális, amit itt még a kommunisták is számon kérnek rajta” – szögezte le Szájer József Fidesz–KDNP-s EP-képviselő.

A néppárti vezérszónok is azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország elleni vádak a választásokon vesztes baloldal politikai egyoldalúságából fakadnak. „Ideológiai szempontból nem szabad egy tagállamot megtámadni, hiszen ez nagyon káros is lehet. Európa demokratikus, jogállamokból áll, viszont a parlament nem a szerződések őre, itt politikai viták zajlanak. Nem az a célunk, hogy itt bíráskodjunk az országok felett, és a véleménykülönbségeket nem lehet bírósági úton, bíráskodással eldönteni. Magyarország tiszteletben tartja az európai értékeket, és készek is vagyunk az országgal együttműködni” – fogalmazott González Pons, az Európai Néppárt EP-képviselője. A brit konzervatív Timothy Kirkhope a spanyol politikushoz hasonlóan azt is hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagország sem szolgál rá az Európai Parlament kioktatására.

Forrás: Hír TV

Fotó: BBC

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)