Pesti Srácok

Újra a magyar demokráciáért aggódtak az Európai Parlamentben

Újra a magyar demokráciáért aggódtak az Európai Parlamentben

Ismét Magyarország volt a téma az Európai Parlamentben. A liberálisok az igazságszolgáltatás függetlenségét és a média szabadságát kérdőjelezték meg, a néppárti és konzervatív képviselők szerint viszont egyetlen tagország sem szolgál rá a kioktatásra, az Európai Parlamentnek pedig nem a bíráskodás a feladata.

Az eddigieknél határozottabb fellépést és kevesebb jogászkodást követelt Magyarország ellen az Európai Parlamenti vitanapon a holland liberális képviselő, Sophie in 't Veld. A politikus azt hangoztatta, nem az egyes magyar törvényekkel van gond, hanem azok összességével, mivel az előírások összességében a pluralizmus ellen hatnak. „Magyarországon a probléma nem csak egy konkrét jogszabály. Nem arról van szó, hogy a magyar kormány nem tartaná be az európai szerződéseket. A probléma az az, hogy van egy csomó olyan törvény, amelyek egyenként nem sértik meg ugyan az európai jogot, de hatásukban mégis problémát okoznak. Például az ellenzéki politikai pártokról, a médiáról, a jogrendszerről, az oktatásról beszélünk, a civil társadalomról” – mondta a liberális EP-képviselő.

A Demokratikus Koalíció képviselője már súlyos magyar jogsértéseket emlegetett. „Illiberális demokráciát építeni az európai közösségben, az fából vaskarika, az nem fog sikerülni. Szeretném mondani, hogy az a szembenállás, amit ez a kormány produkál, az az európai közösségnek is a problémája. Itt nem Magyarország problémájáról van szó, itt egy európai tagállamnak a súlyos jogsértéseiről van szó. Éppen ezért azt gondolom, tisztelt kolléga, hogy ez a vita ide tartozik, ebbe a házba” – fogalmazott Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

PestiSracok facebook image

Az MSZP és a DK közös delegációjának új vezetője azt hangoztatta, nem a szociáldemokraták kezdeményezték az újabb vitanapot. Ujhelyi István azt mondta, nem tartja magukat hazaárulónak csak azért, mert nem értenek egyet az Orbán-kormánnyal. „Önök olyan magyar jogszabályokat hoztak, olyan alkotmányozást csináltak, aminek köszönhetően sem az ügyészség, sem a magyar média, az Alkotmánybíróság nem végezheti el azt a dolgát, amit egy normál demokráciában kellene. Ezért van ma még többségük, de nem sokáig lesz ilyen, 2018-ban változni fog a helyzet” – szögezte le Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő.

Szájer József szerint a több választáson is vesztes baloldalnak elsősorban az a gondja, hogy az Orbán-kormány az elmúlt évek alatt eredményeket ért el, és a közteherviselést mindenkire kiterjesztette. „Önök azt mondják, hogy sérült a sajtószabadság, de azt értik alatta, hogy a magyar állam egységesen megadóztatta a reklámpiacot, és ezt az a tévécsatorna sem úszta meg, amely eddig trükkökkel kibújt a közterhek alól. Önök azt mondják, hogy a magyar kormány zaklatja a civileket, de azt értik alatta, hogy az önök nézeteit valló alapítványok büntetlenül megsérthetik a pénzügyi szabályokat. Önök azt mondják, hogy Orbán Viktor nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, de igazából az a bajuk, hogy vállalja, hogy kereszténydemokrata, és nem liberális, amit itt még a kommunisták is számon kérnek rajta” – szögezte le Szájer József Fidesz–KDNP-s EP-képviselő.

A néppárti vezérszónok is azt hangsúlyozta, hogy a Magyarország elleni vádak a választásokon vesztes baloldal politikai egyoldalúságából fakadnak. „Ideológiai szempontból nem szabad egy tagállamot megtámadni, hiszen ez nagyon káros is lehet. Európa demokratikus, jogállamokból áll, viszont a parlament nem a szerződések őre, itt politikai viták zajlanak. Nem az a célunk, hogy itt bíráskodjunk az országok felett, és a véleménykülönbségeket nem lehet bírósági úton, bíráskodással eldönteni. Magyarország tiszteletben tartja az európai értékeket, és készek is vagyunk az országgal együttműködni” – fogalmazott González Pons, az Európai Néppárt EP-képviselője. A brit konzervatív Timothy Kirkhope a spanyol politikushoz hasonlóan azt is hangsúlyozta, hogy egyetlen uniós tagország sem szolgál rá az Európai Parlament kioktatására.

Forrás: Hír TV

Fotó: BBC

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!