Pesti Srácok

Vádat emelt az ügyészség Kiss Ernő ellen

Vádat emelt az ügyészség Kiss Ernő ellen

Folytatólagosan, vesztegetést állítva elkövetett, befolyással üzérkedés miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Kiss Ernő nyugalmazott rendőr-dandártábornok ellen szerdán – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére a főügyészség helyettes szóvivője. Simon Richárd arról tájékoztatta a lapot, hogy a kiemelt ügynek számító eljárás iratait továbbították a Fővárosi Törvényszéknek. Kiemelt ügynek számítanak azok az eljárások, melyekben a bíróságnak három hónapon belül ki kell tűznie a tárgyalás napját.

Mint arról korábban a PestiSrácok.hu is beszámolt, a tábornokot az egykori MVM-, illetve BKV-vezér Kocsis István jelentette fel. Kocsis azt állította: Kiss egymilliárd forintot kért azért, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter révén közbenjárjon egy már vádemelési szakaszban lévő büntetőügyben. A volt főrendőr szabadlábon várhatja bírósági tárgyalásának kitűzését.

Ismert, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) volt vezetőjét a KNYF 2013. december 11-én vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés gyanújával hallgatta ki, majd a tábornokot őrizetbe vették. A volt főrendőrt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a főügyészség indítványára harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte, majd a KNYF megszüntette a kényszerintézkedést Kiss Ernővel szemben. A nyugdíjas tábornok az ügy kirobbanása idején megjelent sajtóhírek szerint 2013. december 20-án azok után szabadult, hogy az ügyészek szembesítették az őt feljelentő Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatójával, illetve elé tárták a felderítés során beszerzett egyes bizonyítékokat, köztük a gyanút alátámasztó hangfelvételt. Utóbbi bizonyítékhoz a Pestisrácok.hu értesülései szerint a „bemikrofonozott” Kocsis segítségével jutott a hatóság.

PestiSracok facebook image

Kiss Ernőt az egykor a Nemzeti Nyomozó Iroda állományában szolgáló rendőr alezredes, Molnár Csaba, a pénzmosás elleni osztály volt vezetője védi. Kiss Ernőről köztudott, a kilencvenes években, a KBI főigazgatójaként eljárt több alvilági leszámolás és robbantásos merénylet ügyében is. A tábornok karrierje akkor ért véget, amikor 1998. novemberi, a Teve utcai rendőrpalota parkolójában kamerával rögzített ittas viselkedését követően egészségügyi okokból menesztették tisztségéből, és a XIII. kerületi kapitányság élére nevezték ki. Ezt a megbízatását 2007-ben vonták vissza, mert parkoló autókat tört össze ittasan, majd távozott a helyszínről, és elöljáróját úgy tájékoztatta, hogy az autóját ellopták.

Forrás: Magyar Nemzet/PS

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.