Pesti Srácok

Cenzúrázott Orbán-interjú: reagált a Die Welt

Cenzúrázott Orbán-interjú: reagált a Die Welt

Reagált a Die Welt kiadója a nyomtatásban meg nem jelent Orbán-interjúval kapcsolatos sajtóhírekre: "A beszélgetés Orbán úrral és Seehoffer úrral nem a hét legjobb történeteihez tartozott, ezért nem fért be a lapba" – kommentálta a hvg.hu megkeresésére a Die Welt szerkesztősége azt a sajtóhírt, miszerint az Orbán-kormány tiltakozott az ellen, hogy a magyar és a bajor tartományi miniszterrel készített interjú nem jelent meg nyomtatásban, hanem csak a Welt online hozta.

Mint ahogy azt az Axel Springer vállalati kommunikációjáért felelős munkatársa közölte, az interjú azért nem jelent meg sem a Die Welt-ben, sem a Welt am Sonntag-ban, mert a hely az újságban szűkös és drága, és a Berlini fal leomlásának a 25. évfordulójának az ünnepi száma is épp erre a vasárnapra esett. „Kérdések, melyek szükségesek lettek volna egy érdekes kettős interjúhoz, nem lettek feltéve. Utólag ezeket a kérdéseket feltettük, de nem válaszolták meg őket. Mivel az interjú ugyanakkor nem volt érdektelen, az online szerkesztőség nyilvánosságra hozta a beszélgetést, itt ugyanis a hely korlátlan.” – áll a Die Welt-et és a Welt am Sonntag-ot megjelentető kiadó válaszában.

„Fontos még tudni: a szerkesztőséget senki nem helyezte ebben az ügyben nyomás alá. Az a tény, hogy a beszélgetés nem a nyomtatott lapban jelent meg, épp annak a bizonyítéka, hogy a szerkesztőségeink nem hagyják magukat nyomás alá helyezni.”

PestiSracok facebook image

Vasárnap a hvg.hu-n megjelent egy hír, miszerint egy bajor helyi lap úgy értesült, diplomáciai zavart okozott, hogy a magyar miniszterelnök bajoroszági látogatásán készült, Horst Seehoferrel közös Die Welt-interjú az ígérettel szemben nem a lap nyomtatott kiadásában, illetve a vasárnapi különszámában jelent meg. A magyar kormány azt is kifogásolta, hogy a német lap utólagosan kérdéseket intézett Orbánhoz, melyeket az interjúban a riporter nem tett fel. Seehofer elődje, Edmund Stoiber az ügyben betelefonált a lapnak, Orbán sajtósa szerint pedig a szerkesztőség volt az, amely utólag teljesíthetetlen és etikátlan feltételekhez kötötte a megjelentetést.

Forrás: hvg.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.