Pesti Srácok

December 4-én dönthet a Kúria a Prisztás-gyilkosság sorsáról

December 4-én dönthet a Kúria a Prisztás-gyilkosság sorsáról

Kevesebb mint három hét múlva, december 4-én dönthet a Kúria a Prisztás-gyilkosságban indult eljárás sorsáról - írja a Magyar Hírlap. Az ügy azért került a legfőbb bírói fórum elé, mert Polt Péter legfőbb ügyész szerint törvénysértést követett el a Fővárosi Ítélőtábla, amikor hatályon kívül helyezte a Prisztás-gyilkosság elsőfokú ítéletét, ezért a Legfőbb Ügyészség jogorvoslatért fordult a Kúriához.

A Magyar Hírlap úgy tudja, a Kúria december 4-én dönt a Prisztás-ügy sorsáról, ami sok mindent befolyásol majd. Ha helyt adnak Polt beadványának, másodfokon folytatódhat a Prisztás-ügy, ha elutasítják, akkor az 1996-os leszámolást együtt tárgyalják majd a Fenyő-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyével.

Ahogy arról a PestiSrácok.hu elsőként beszámolt, Polt Péter legfőbb ügyész a “törvényesség érdekében” jogorvoslati indítványt jelentett be a Kúriánál, és kezdeményezte, hogy a legfőbb bírói fórum állapítsa meg, a Fővárosi Ítélőtábla törvénysértést követett el, amikor hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék Prisztás-gyilkosság ügyében hozott elsőfokú ítéletét. A legfőbb ügyész álláspontja szerint az Ítélőtábla tévesen értelmezte a Kúria korábbi jogegységi döntését, amikor arra hivatkozott, hogy Portik Tamás személye miatt a Prisztás-merényletet is egyesíteni kell a már korábban összevont leszámolásos ügyekkel. A 2013-as, minden bíróságra kötelezően érvényes, egységes döntésben ugyanis az szerepel, hogy több gyilkossági ügyet csak akkor lehet összevonni, ha a tettes ugyanaz. Portik azonban – a gyanú szerint – a 2012 nyara óta terítékre került maffiagyilkosságoknak felbujtója, nem pedig végrehajtója volt, ezért az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése Polt Péter szerint törvénysértő volt.

PestiSracok facebook image

Forrás: PestiSrácok.hu/Magyar Hírlap

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.